Rekord: jeles bizonyítványt szerzett egy debreceni iskola 77 éves diákja

Jeles bizonyítványt vehetett át csütörtökön egy debreceni üzleti iskola legidősebb, 77 éves diákja: a budapesti Mák Istvánné gyógyszertári szakasszisztens képesítést szerzett.

  • MTI
Fazekas István

Mák Istvánné első, gyógyszerész asszisztensi végzettségét 1962-ben megszerezve előbb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon, majd Budapesten dolgozott patikában, később az akkori fővárosi gyógyszertári központhoz került. A bizonyítvány csütörtöki átvétele után az MTI-nek elmondta azt is: felsőfokú munkaügyi szakképesítést szerezve operatív csoportvezetőként ment nyugdíjba a gyógyszertári központból 1996-ban. Nyugdíjasként vállalkozásba kezdett: munkaerő-közvetítő cége patikáknak segített munkaerőt toborozni, illetve gyógyszerészeknek munkahelyet találni, miközben maga is félállásban patikában dolgozott.

Amikor 2007-ben a jogszabályok változása lehetővé tette, feladta vállalkozását, és teljes munkaidőben visszatért a patikába - idézte fel; 2010-től egy budapesti gyógyszertárban dolgozik nyugdíjasként, teljes munkaidőben. Újabb jogszabály-változások miatt tavaly a patika vezetője azt mondta: szeretnék, ha továbbra is dolgozna a gyógyszertárban, de ezt csak úgy teheti, ha megszerzi a gyógyszertári szakasszisztens képesítést. "Számomra nem volt kérdés, hogy vállalom a tanulást, csak az kellett megoldani, hogyan jutok el minden hétfő délután Debrecenbe" - mondta Mák Istvánné.

Zajácz Gizella, a Discimus Üzleti Iskola igazgatója az MTI-nek elmondta: rendkívül népszerűek az egészségügyi területekkel kapcsolatos képzéseik. Eddig 66 éves volt a legidősebb diákjuk.

Ők a 2017-es felvételi rekorderei: kitaláljátok, hány éves a legidősebb jelentkező?

Megvan, hány éves a 2017-es felvételi legidősebb és legfiatalabb jelentkezője. Meglepő adatok következnek. "A jelentkezők legnagyobb arányban (36%) a 20-23-éves korcsoporthoz tartoznak, negyedük (28%) 24-29 éves, közel ötödük (19%) ennél fiatalabb (18-19 éves), nagyjából hatoduk pedig (16%) idősebb (30 éven felüli).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.