Mindegy, hogy 40-50 év közötti dolgozó felnőttről van szó, a szabály az szabály.
"43 éves vagyok, esti iskolában járok és hamarosan érettségizek. A tanév első napján tőlünk is elvették az okoseszközöket. Ezt még a velem nagyjából egykorú tanárnő is nevetségesnek tartja" - panaszolta az Eduline-nak néhány nappal ezelőtt egy felnőttoktatásban tanuló, érettségi előtt álló férfi.
A kormány augusztusi, az iskolai telefonhasználatot is korlátozó rendelete ugyanis - mint kiderült - a felnőttoktatásban, esti iskolában tanuló felnőttekre is vonatkozik életkortól függetlenül. Így tehát családanyákra és családapákra is, akik az iskola mellett dolgoznak és gyereket nevelnek, és akik így az oktatás ideje alatt nem tudják elérni a szüleiket.
A felnőttképzésben tanulók panaszait követően a Belügyminisztériumot arról kérdeztük, a rendelet megalkotásakor figyelembe vették-e, hogy a közoktatásban nem csak tizenéves kamaszok, de felnőttek is tanulnak, és hogy az esetükben esetleg tervezik-e a szabályok enyhítését, átírását.
Megkeresésünkre válaszul azt írják; függetlenül attól, hogy az oktatásban milyen életkorú tanuló vesz részt, a rendelet mindenkire vonatkozik.
A köznevelés területén 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozások a technikai fejlődés által hozott negatív hatások kivédésére fókuszálnak, melynek célja többek közt az oktatás zavartalanságának biztosítása. A jogszabály készítését megelőzően nemzetközi kitekintést is végeztünk és megvizsgáltunk több olyan szabályozási módszert melyet más országok már alkalmaztak. Az életkorra vagy osztályokra esetleg tagozatokra tekintettel történő szabályozás lehetőségét is megvizsgáltuk, de ezt nem tartottuk hatékony megoldásnak az elérni kívánt cél tekintetében, ezért az egységes intézményi szinten történő szabályozás módszerét választottuk, mely valóban kiterjed az Ön által is említett esti iskolákban tanuló 40-50 életév közötti tanulókra is
- írják, hozzátéve, hogy az esti iskolákra terjedő engedményező szabályok megalkotását nem tartják indokoltnak.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
