Érettségi után nem csak az egyetem az egyetlen opció: így tanulhattok ma szakmát Magyarországon

Nem vettek fel az egyetemre vagy az érettségi után inkább szakmát szeretnél tanulni? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha a szakképzést választanátok a felsőoktatás helyett.

Július 24-én kihirdették a ponthatárokat. A 120 990 jelentkező közül pedig 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba. Az előző évekhez hasonlóan 10 új hallgató közül 8-an állami ösztöndíjas képzésben fognak tanulni ősztől. Közülük 62 752 hallgatót alapképzésre, 7852 hallgatót osztatlan képzésre, 3202 diákot pedig szakképzésre vettek fel.

Ha nem sikerült bekerülni az általatok kiválasztott egyetemre, július 30. és augusztus 7. között a pótfelvételi eljárás keretében még újra megpróbálhatjátok a jelentkezést. Az eljárás során 32 egyetemen és főiskolán hirdettek állami ösztöndíjas képzéseket, 48 intézmény mind a 15 képzési területen pedig önköltséges formában.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Egyetem helyett inkább szakmai tudás

Nem csak az egyetem az egyetlen opció, amit az érettségi megszerzése után választhattok, ha úgy érzitek, még tanulni szeretnétek. Lehetőségetek van szakmát is tanulni. A jelenlegi szakmaszerzési rendszereben az érettségi megszerzését követően szakmai oktatásban, illetve szakmai képzésben vehettek részt.

Szakma

Szakmai oktatásra a szakképző intézményekben (technikumokban és szakképző iskolákban) van lehetőség. Ha rendelkeztek már érettségivel, akkor a képzés – szakmától függően - 2-3 évet vagy adott esetben akár rövidebb időt foglal magába. A szakmai oktatást pedig egy akkreditált vizsgaközpontban teljesítendő szakmai vizsga zárja. A sikeres vizsgáért járó technikusi oklevél és a szakmai bizonyítvány államilag elismert szakképzettséget tanúsít.

A jelenleg elvégezhető szakmák listáját a Szakmajegyzékben találjátok, amelyek elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán az aktuálisan tanulható szakmák mellett azt is megnézhetitek, hogy melyik iskolákban indítják a kiválasztott képzést. Turizmus-vendéglátás ágazatban például 190 helyen, gépészetben 184, gazdálkodás és menedzsmentben pedig 121 helyen is hirdetnek oktatást.

Szakképesítés

A képzési struktúra másik halmazát a szakképesítés alkotja, amely szakmai képzés keretében szerezhető. Szakmai képzést szakképző intézmény és felnőttképző intézmény is szervezhet. Ezeken a képzéseken azok vehetnek részt, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A szakmai képzés rövid időtartamú, és általában valamely szakmára épül rá, vagy egyéb speciális ismeretek elsajátítására irányul. A szakképző intézményeket itt tudjátok megnézni.

A sikeresen elvégzett képzésért tanúsítványt szerezhettek, azonban a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

Mennyibe kerül szakmát tanulni?

A szakmaválasztás mellett szólhat az is, hogy az első két szakma megszerzése - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül - mindenkinek ingyenes az állam által és az állammal együttműködési megállapodást kötött fenntartó által fenntartott intézményekben – olvasható az IKK oldalán.

Ha az első szakmátokat nappali képzésen, tanulói jogviszonnyal végzitek el, akkor ösztöndíjat kaphattok. A duális szakmai oktatásban résztvevők pedig munkabérre lehetnek jogosultak. Akár tanulói, akár felnőttképzési jogviszonyban tanulsz, diákigazolványra is jogosultak vagytok.

Érettségi után is járhat még a családi pótlék

Abban az esetben, ha a diák nem egyetemen tanul tovább, hanem a szakképzésben, nappali tagozaton, akkor addig jogosult a szülő a családi pótlékra, amíg gyereke be nem tölti a 20. életévét. A támogatás viszont nem jár automatikusan, hanem ezt a szülőnek kell igényelnie.

Arról, hogy pontosan kinek és meddig jár családi pótlék ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

Diploma előtt is jól jöhet a szakmai tudás

Egy szakma elvégzése a későbbiekben a felsőoktatási felvételiben is az előnyötöket szolgálhatja. A technikusi oklevéllel rendelkezők szakképzettségük szakirányának megfelelő továbbtanulás esetén dönthetnek úgy, hogy a felvételi pontjuk számítása kizárólag a szakmai vizsgájuk eredménye alapján történjen, és a vizsga eredményétől függően akár 400 pontot is szerezhettek a felsőoktatási felvételi eljárásban.

Mindemellett jogosultak lesztek az intézményi pontokra (korábbi nevén többletpontok) is: szakképesítésért vagy szakképzettségért maximum 32 többletpont adható.

Okleveles technikusképzés

A technikumok és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai program alapján már az érettségivel rendelkezők is jelentkezhetnek okleveles technikusképzésre. Az adott egyetem meghatározott képzésére való jelentkezés esetén az okleveles technikusképzésben végzettek felvételi pontszáma a szakmai vizsga eredményének függvényében akár annak ötszörözésével is számítható, ami a felsőoktatásba való jelentkezését is nagyban elősegítheti.

A technikumi képzésért akár 30 kreditpont is beszámítható a későbbi felsőoktatási tanulmányok során. Az okleveles technikusképzésről szóló összefoglaló és a 2024/2025-ös tanévre okleveles technikusképzést hirdető intézmények listája itt érhető el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.