Megjelentek a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges törvénymódosítások

Szeptembertől a középiskolai oktatás része lesz a KRESZ, a jövőben pedig a gyakorlati oktatást a honvédség is megszervezheti.

  • Székács Linda

Kihirdették a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges jogszabályváltozásokat a május 10-i Magyar Közlönyben - szúrta ki a Telex.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Tuzson Bence kormányzati államtitkár márciusban írt arról a Facebookon, hogy 2024. szeptember 1-től a középiskolások ingyenesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt. Később a miniszter egy újabb bejegyzésben pontosított; ebben azt írta, egyelőre csak a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam lesz ingyenes. Ezek a középiskolai oktatás részéve válnak majd, míg a gyakorlati órákért továbbra is fizetniük kell a tanulóknak.

Az ezzel kapcsolatos, május 10-i Magyar Közlönyben kihirdetett 1988. évi I. törvény módosításában azt írják; a 2024. szeptemberében kezdődő tanévtől a középiskolákban is oktathatják az elméleti tananyagot, vagyis a KRESZ-t és a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Továbbá a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.

Ez egyébként az autósiskolákra kifejezetten negatívan hat, a Telex ugyanis emlékeztet arra, hogy elveszítik majd a legfiatalabb, 17-18 éves beiratkozóikat, ami évi 25-30 ezer fő közötti tanulószámot és több százmillió forint kiesést jelent.

A törvénymódosítás szerint ráadásul a jövőben a honvédség is tarthat gyakorlati autós oktatást és vizsgáztathat is majd, ennek részletei ugyanakkor egyelőre még nem ismertek. A lap küldött megkeresést a Magyar Honvédség sajtóosztályának, választ azonban egyelőre nem kaptak.

Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) korábbi elnöke attól tart, a középiskolai jogosítványszerzés és a honvédségi oktatók miatt nehéz helyzetbe kerülnek majd, idővel pedig el is tűnhetnek a piacról azok az autósiskolák, amiknek a bevételét a B kategóriás oktatás adja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.