Szeptembertől a középiskolai oktatás része lesz a KRESZ, a jövőben pedig a gyakorlati oktatást a honvédség is megszervezheti.
Kihirdették a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges jogszabályváltozásokat a május 10-i Magyar Közlönyben - szúrta ki a Telex.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Tuzson Bence kormányzati államtitkár márciusban írt arról a Facebookon, hogy 2024. szeptember 1-től a középiskolások ingyenesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt. Később a miniszter egy újabb bejegyzésben pontosított; ebben azt írta, egyelőre csak a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam lesz ingyenes. Ezek a középiskolai oktatás részéve válnak majd, míg a gyakorlati órákért továbbra is fizetniük kell a tanulóknak.
Az ezzel kapcsolatos, május 10-i Magyar Közlönyben kihirdetett 1988. évi I. törvény módosításában azt írják; a 2024. szeptemberében kezdődő tanévtől a középiskolákban is oktathatják az elméleti tananyagot, vagyis a KRESZ-t és a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Továbbá a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.
Ez egyébként az autósiskolákra kifejezetten negatívan hat, a Telex ugyanis emlékeztet arra, hogy elveszítik majd a legfiatalabb, 17-18 éves beiratkozóikat, ami évi 25-30 ezer fő közötti tanulószámot és több százmillió forint kiesést jelent.
A törvénymódosítás szerint ráadásul a jövőben a honvédség is tarthat gyakorlati autós oktatást és vizsgáztathat is majd, ennek részletei ugyanakkor egyelőre még nem ismertek. A lap küldött megkeresést a Magyar Honvédség sajtóosztályának, választ azonban egyelőre nem kaptak.
Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) korábbi elnöke attól tart, a középiskolai jogosítványszerzés és a honvédségi oktatók miatt nehéz helyzetbe kerülnek majd, idővel pedig el is tűnhetnek a piacról azok az autósiskolák, amiknek a bevételét a B kategóriás oktatás adja.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
