Megjelentek a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges törvénymódosítások

Szeptembertől a középiskolai oktatás része lesz a KRESZ, a jövőben pedig a gyakorlati oktatást a honvédség is megszervezheti.

  • Székács Linda

Kihirdették a középiskolások ingyenes jogosítványszerzéséhez szükséges jogszabályváltozásokat a május 10-i Magyar Közlönyben - szúrta ki a Telex.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Tuzson Bence kormányzati államtitkár márciusban írt arról a Facebookon, hogy 2024. szeptember 1-től a középiskolások ingyenesen szerezhetnek B kategóriás jogosítványt. Később a miniszter egy újabb bejegyzésben pontosított; ebben azt írta, egyelőre csak a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam lesz ingyenes. Ezek a középiskolai oktatás részéve válnak majd, míg a gyakorlati órákért továbbra is fizetniük kell a tanulóknak.

Az ezzel kapcsolatos, május 10-i Magyar Közlönyben kihirdetett 1988. évi I. törvény módosításában azt írják; a 2024. szeptemberében kezdődő tanévtől a középiskolákban is oktathatják az elméleti tananyagot, vagyis a KRESZ-t és a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Továbbá a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.

Ez egyébként az autósiskolákra kifejezetten negatívan hat, a Telex ugyanis emlékeztet arra, hogy elveszítik majd a legfiatalabb, 17-18 éves beiratkozóikat, ami évi 25-30 ezer fő közötti tanulószámot és több százmillió forint kiesést jelent.

A törvénymódosítás szerint ráadásul a jövőben a honvédség is tarthat gyakorlati autós oktatást és vizsgáztathat is majd, ennek részletei ugyanakkor egyelőre még nem ismertek. A lap küldött megkeresést a Magyar Honvédség sajtóosztályának, választ azonban egyelőre nem kaptak.

Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) korábbi elnöke attól tart, a középiskolai jogosítványszerzés és a honvédségi oktatók miatt nehéz helyzetbe kerülnek majd, idővel pedig el is tűnhetnek a piacról azok az autósiskolák, amiknek a bevételét a B kategóriás oktatás adja.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.