Nem akartok 3-4, vagy esetleg ennél is több évre elköteleződni, de kipróbálnátok, milyen az egyetemi élet? Nem lesz elég pontotok az egyetemi felvételihez, de nem akartok lemondani a továbbtanulásról? Mutatunk egy lehetőséget nektek, amiért később akár extra pontokat is kaphattok.
Bár a legtöbb felsőoktatásba készülő diáknak az elsődleges célpontja feltehetőleg az, hogy bejusson valamilyen alapképzésre, nem kell lemondanotok az egyetemi továbbtanulásról akkor sem, ha nem sikerül megugranotok a ponthatárt a listátokon szereplő alapszakon vagy alapszakokon, vagy esetleg az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem éritek el, de nem akartok fizetni a diplomátokért.
Egyre több egyetem indít ugyanis felsőoktatási szakképzéseket, amikre az alacsonyabb pontszámok miatt könnyebb bekerülni, ráadásul az elvégzése után akár az alapképzésbe is becsatlakozhattok, hiszen a végzettségetekért cserébe pluszpontokat kaphattok, az alapképzést pedig rövidebb időtartam alatt végezhetitek el.
A Felvi szerint indul például felsőoktatási szakképzés
és jogi, valamint műszaki területen is.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A pontszámítás ezek esetében is történhet duplázással, valamint az érettségi és tanulmányi eredmények összeadásával attól függően, hogy melyik lehetőség jelenti a magasabb pontszámot számotokra, és természetesen itt is beszámítják az intézményi pontok jogcímen kapható, például nyelvvizsgáért, tanulmányi- vagy sporteredményekért járó pontokat.
Jelentkezni ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül kell, felsőoktatási szakképzés megjelölése pedig ugyanúgy beleszámít a három ingyenesen megjelölhető jelentkezési helybe, mint az alapszakos egyetemi képzések.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
