Az oktatás nem túl kedvező helyzete, az "összeszerelő műhellyé válás" és az alacsony bérek is hozzájárultak ahhoz, hogy több ezer fős mérnökhiány alakult ki mára Magyarországon.
"Ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon" - nyilatkozta Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke a Napi.hu-nak.
A szakember szerint ma Magyarországon körülbelül tíz-húszezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, ráadásul míg korábban Romániából érkeztek hozzánk a mérnökök, most ez megfordult, és inkább a magyar szakemberek mennek át a szomszédos országba, mivel a román mérnöki bérek már megelőzték a hazaiakat, holott nálunk egyébként a legjobban fizetett szakmák közé tartoznak,
A problémához ugyanakkor hozzájárul az oktatás helyzete is, a magyar diákok ugyanis a megfelelő szaktanárok hiánya miatt "nem kíváncsiak" az olyan tárgyakra, mint a matematika, a fizika és a természettudományok, de elhibázott lépésnek nevezi a duális képzéseket is, hiszen a multinacionális vállalatokhoz általában csak az évfolyamok legjobb 5 százalékának sikerül bejutni, a többiek nem kerülnek be.
Hiányzik, hogy a gyereket fülön fogja valaki és a fiatal fúrjon, faragjon. Az se baj, ha kicsap egy-két áramkört, majd legközelebb már nem fog
- idézi a lap Ábrahám Lászlót, aki szerint nem jó irány az sem, hogy Magyarország egyre inkább egy összeszerelő műhellyé alakul, mivel így csak a betanított munkásokra nőtt meg a kereslet.
A megoldást a szakember már az egészen korai edukációban, az óvodásokban és a kisikolásokban látja, ezért idén indítottak is egy olyan programsorozatot, amelyben játékos formában fiatal mérnökök keltik fel a gyerekek - fiúk és lányok - érdeklődését a műszaki szakmák iránt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
