Több ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, a magyar szakemberek inkább Romániát választják

Az oktatás nem túl kedvező helyzete, az "összeszerelő műhellyé válás" és az alacsony bérek is hozzájárultak ahhoz, hogy több ezer fős mérnökhiány alakult ki mára Magyarországon.

  • Székács Linda

"Ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon" - nyilatkozta Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke a Napi.hu-nak.

A szakember szerint ma Magyarországon körülbelül tíz-húszezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, ráadásul míg korábban Romániából érkeztek hozzánk a mérnökök, most ez megfordult, és inkább a magyar szakemberek mennek át a szomszédos országba, mivel a román mérnöki bérek már megelőzték a hazaiakat, holott nálunk egyébként a legjobban fizetett szakmák közé tartoznak,

A problémához ugyanakkor hozzájárul az oktatás helyzete is, a magyar diákok ugyanis a megfelelő szaktanárok hiánya miatt "nem kíváncsiak" az olyan tárgyakra, mint a matematika, a fizika és a természettudományok, de elhibázott lépésnek nevezi a duális képzéseket is, hiszen a multinacionális vállalatokhoz általában csak az évfolyamok legjobb 5 százalékának sikerül bejutni, a többiek nem kerülnek be.

Hiányzik, hogy a gyereket fülön fogja valaki és a fiatal fúrjon, faragjon. Az se baj, ha kicsap egy-két áramkört, majd legközelebb már nem fog

- idézi a lap Ábrahám Lászlót, aki szerint nem jó irány az sem, hogy Magyarország egyre inkább egy összeszerelő műhellyé alakul, mivel így csak a betanított munkásokra nőtt meg a kereslet.

A megoldást a szakember már az egészen korai edukációban, az óvodásokban és a kisikolásokban látja, ezért idén indítottak is egy olyan programsorozatot, amelyben játékos formában fiatal mérnökök keltik fel a gyerekek - fiúk és lányok - érdeklődését a műszaki szakmák iránt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.