Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az oktatás nem túl kedvező helyzete, az "összeszerelő műhellyé válás" és az alacsony bérek is hozzájárultak ahhoz, hogy több ezer fős mérnökhiány alakult ki mára Magyarországon.
"Ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon" - nyilatkozta Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke a Napi.hu-nak.
A szakember szerint ma Magyarországon körülbelül tíz-húszezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, ráadásul míg korábban Romániából érkeztek hozzánk a mérnökök, most ez megfordult, és inkább a magyar szakemberek mennek át a szomszédos országba, mivel a román mérnöki bérek már megelőzték a hazaiakat, holott nálunk egyébként a legjobban fizetett szakmák közé tartoznak,
A problémához ugyanakkor hozzájárul az oktatás helyzete is, a magyar diákok ugyanis a megfelelő szaktanárok hiánya miatt "nem kíváncsiak" az olyan tárgyakra, mint a matematika, a fizika és a természettudományok, de elhibázott lépésnek nevezi a duális képzéseket is, hiszen a multinacionális vállalatokhoz általában csak az évfolyamok legjobb 5 százalékának sikerül bejutni, a többiek nem kerülnek be.
Hiányzik, hogy a gyereket fülön fogja valaki és a fiatal fúrjon, faragjon. Az se baj, ha kicsap egy-két áramkört, majd legközelebb már nem fog
- idézi a lap Ábrahám Lászlót, aki szerint nem jó irány az sem, hogy Magyarország egyre inkább egy összeszerelő műhellyé alakul, mivel így csak a betanított munkásokra nőtt meg a kereslet.
A megoldást a szakember már az egészen korai edukációban, az óvodásokban és a kisikolásokban látja, ezért idén indítottak is egy olyan programsorozatot, amelyben játékos formában fiatal mérnökök keltik fel a gyerekek - fiúk és lányok - érdeklődését a műszaki szakmák iránt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.