Friss KSH-statisztika: egy váltókezelő is jobban keres, mint egy középiskolai tanár

A vasúti váltókezelők átlagosan négyezerrel, a műtrágyakeverők 52 ezer forinttal többet keresnek havonta, mint a tanárok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó adataiból.

  • Csik Veronika

Az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly 567 481 forint volt átlagosan, míg a középiskolai tanároké 415 396, a segédápolóké 355 ezer, a szakápolóké 448, a felsőfokú végzettségű szakápolóké pedig 566 ezer volt - írja a KSH statisztikákra hivatkozva a 24.hu.

A bruttó átlagkereset a vezető beosztásban dolgozóknál a legmagasabb – közel 800 ezer forint. Átlagosan bő kétszázezer forinttal lehet kevesebbet keresni – bruttó 573 ezer forintot – azokban a munkakörökben, amelyek felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételeznek - ebbe a kategóriába sorolták a tanárokat is. Az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481, míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt.

A legjobban fizető szakmák között ott vannak a légiforgalmi irányítók, akiknek a bérpapírján havonta átlagosan kétmillió forint szerepel. Ott vannak ezen felül a sportolók havi 1,3 millióval, és a tőzsde- és pénzügyi ügynökök, brókerek havi 1,17 millió forinttal. Egymillió forint feletti bruttó fizetés jár a pénzügyi vagy informatika és telekommunikációs tevékenységet folytató egységek vezetőinek, de a HR-, illetve marketingvezetőknek is.

Szakmunka felértékelődése

Az ipari és építőipari foglalkozásokat űzők, illetve a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (nyolcas csoport) között is akad ugyanis olyan foglalkozás, amely jobb keresetet biztosít - írja a lap. Az ipari és építőipari foglalkozásokban viszont átlagosan 310 ezer forintot lehet keresni, itt ugyanakkor elég nagy a szórás: a legtöbbet (813 ezer forint) az ipari alpinistáknak keresnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.