Nettó 383 ezer forintot kér egy hegesztő, de a szakmunkások átlagbére is meghaladja a 233 ezer forintot

A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések száma 61 százalékkal nőtt idén 2020-hoz képest, a hirdetések száma Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében emelkedett a legnagyobb, míg Tolna és Nógrád megyében a legkisebb mértékben - közölte saját adatbázisa alapján a Profession.hu.

  • Eduline/MTI

A gépkezelők iránti kereslet nőtt a leginkább idén: 113 százalékos növekedést mértek az előző éves adatokhoz képest, ezt követi 103 százalékos emelkedéssel a betanított munka, 101 százalékos bővüléssel pedig a felszolgáló, pincér, pultos. Ezzel szemben a takarítás, tisztítás kategóriában 19 százalékkal, a személy- és vagyonvédelem területén 6 százalékkal a biztonsági őr, vagyonőr, portás állásokra pedig csupán 1 százalékkal nőtt a feladott álláshirdetések száma éves összevetésben. 

A meghirdetett állásokra jelentkezők száma alapján megállapították, hogy az előző évhez képest most a legnagyobb kihívás felszolgálókat, pincéreket, pultosokat és szakácsokat találni, amit a gépkezelő, valamint a hegesztő, lángvágó követ.

Az aktív álláskeresőknél, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek az üres pozíciókra, a havi bérigény tavaly óta 7 százalékkal, nettó 233 000 forintra emelkedett. A legjelentősebb 11-11 százalékos bérigény-növekedés a gépszerelő, valamint a lakatos, géplakatos állásokra jelentkezőknél történt, így a nettó bérigényük 320 000, illetve 353 000 forint, ezt követi a gépkezelő, ahol a bérigény  9 százalékkal 247 000 forintra emelkedett. Szintén 9-9 százalékos növekedést mértek a bérigényben a hegesztő, lángvágó és a betanított munka állásokra jelentkezőknél is.

Az elvárt bérek nagysága szerint sorrendben a hegesztő-lángvágó szakma áll az élen 382 000 forint havi nettó fizetési igénnyel, amit a lakatos-géplakatos (353 000 forint), a villanyszerelő (328 000 forint), autószerelő, szervizes (321 000 forint) és a gépszerelő (320 000 forint) követ.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója azt mondta, hogy a vizsgált célcsoportban a jelentkezők közel háromnegyedének a középiskolai érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége, ami a tavalyi adatokhoz képest 7 százalékponttal nőtt. Hozzátette, ezzel párhuzamosan a szakmai tapasztalat mértéke is jelentős, hiszen a jelentkezők 33 százaléka már több, mint 10 éve dolgozik.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.