Az előkészítő évfolyamokon tanulóknak is jár a szakképzési ösztöndíj?

Már rengetegszer írtunk róla, hogy a szakképzésben tanulók tanulmányi eredménytől függően kapnak ösztöndíjat, amelyet a duális képzésben később munkabér vált fel. De vajon azok a diákok is számolhatnak a pénzzel, akik előkészítő évfolyamon tanulnak? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Idén szeptembertől a szakképzési rendszer teljesen átalakult, és rengeteg olyan szabály lépett életbe, amely korábban nem létezett. A leggyakrabban ismételt kérdéseket és válaszokat ebben a cikkben összegeztük.

Fontos változás szeptembertől az is, hogy minden szakképzésben részt vevő tanulónak a teljesítményétől függően jár ösztöndíj, amelyet a tanulmányok előrehaladtával munkabér válthat fel. Arról, hogy mennyit kereshettek a gyakorlati helyeteken, ha duális képzésben tanultok, itt írtunk korábban. De az előkészítő évfolyamon - nyelvi előkészítő, orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam, dobbantó program - tanulóknak sem kell lemondaniuk a juttatásról. Ennek összege az ösztöndíj alapjának - amely a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének megfelelő összeg - öt százaléka. Ez az idei tanévben 8500 forintot jelent.

Az ösztöndíjak mellett a diákévek másik nagy előnye a diákigazolvány és az ezzel járó kedvezmények. Arról, hogy kinek jár diákigazolvány az új szakképzési rendszerben, itt írtunk korábban.

Mikor lesznek szakmai vizsgák a 2020/2021-es tanévben?

Nem tudjátok, mikor tartják az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli képzések komplex szakmai vizsgáit? Mutatjuk, hol találjátok a vizsganaptárakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.