A szakmát tanulók számára nem csak az érettségi jelenti az egyetlen problémát, ugyanis a koronavírus-járvány miatt a gazdaság állapota is jelentősen megváltozott, ez pedig a szakképzés helyzetét is befolyásolja.
Egyes szakképző iskolákban nem állt meg az élet a koronavírus miatt, ugyanis azok az intézmények, amelyek rendelkeznek saját tanműhellyel, az elméleti oktatáson túl, a gyakorlati feladatok elvégzését is megpróbálják folytatni – írja a Népszava.
A Szegedi Szakképzési Centrum alá tartozó egyik szakiskola tanára arról beszélt a lapnak: náluk a szakoktatók vállalták, hogy bemennek a tanműhelyekbe és videókat készítenek a gyakorlati feladatok elvégzéséről, a felvételeket pedig az elektronikus tanulmányi rendszeren, a KRÉTA-n keresztül juttatják el a diákoknak.
A diákok több szakma esetében is otthoni feladatokat kapnak – a cukrászoknak például tortát kell sütniük, a szabó, varró szakmát tanulók pedig egy-egy ruhaneműt készítenek el a szakoktató útmutatása alapján. Az elkészítés folyamatáról és a végeredményről fényképet készítenek, amit elküldenek a tanárnak. Ez azonban csak az iskolai gyakorlat, a külső gyakorlati helyekre az intézmények nem látnak rá, így nem lehet tudni, hogy ott mi történik ebben a rendkívüli helyzetben.
A digitális oktatás a szakképzésben tanulók számára is különböző online platformokon zajlik. Azok a tanulók, akik technikailag ezt nem tudják otthonról megoldani, napközbeni felügyelet keretében, maximum öt fős csoportokban használhatják a szakképző intézmény eszközeit.
A szakvizsgák és a szakmai érettségik lebonyolításáról azonban még mindig nem lehet semmit sem tudni. Azt viszont korábban már megírtuk, hogy az Emmi a vizsgaszervezőktől azt kérte, személyes jelenlétet igénylő vizsgát ne tartsanak, helyette az interaktív megoldási lehetőségeket helyezzék előtérbe.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is, ezért azt kérik, vonják vissza a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet.
Ezt azzal indokolják, hogy a duális szakképzésben az elmúlt években a tanulók jelentős arányban kerültek ki az iskolai tanműhelyekből szakmai gyakorlatra vállalkozókhoz. A tanulói státuszok pedig idővel munkavállalói státusszá alakulnának. A jelenlegi helyzetben viszont a PSZ szerint ez nem tud majd megvalósulni. A gazdaság egyre válságosabb helyzete ugyanis ellehetetleníti, hogy a diákok leszerződjenek a vállalatokkal.
Maszkgyártásba kezdenek a szakképző iskolák diákjai
A tömeges megbetegedések elkerülése és a járvány lassítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) maszkok előállításában kérte a Szakképzési Centrumok együttműködését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
