A szakmát tanulók számára nem csak az érettségi jelenti az egyetlen problémát, ugyanis a koronavírus-járvány miatt a gazdaság állapota is jelentősen megváltozott, ez pedig a szakképzés helyzetét is befolyásolja.
Egyes szakképző iskolákban nem állt meg az élet a koronavírus miatt, ugyanis azok az intézmények, amelyek rendelkeznek saját tanműhellyel, az elméleti oktatáson túl, a gyakorlati feladatok elvégzését is megpróbálják folytatni – írja a Népszava.
A Szegedi Szakképzési Centrum alá tartozó egyik szakiskola tanára arról beszélt a lapnak: náluk a szakoktatók vállalták, hogy bemennek a tanműhelyekbe és videókat készítenek a gyakorlati feladatok elvégzéséről, a felvételeket pedig az elektronikus tanulmányi rendszeren, a KRÉTA-n keresztül juttatják el a diákoknak.
A diákok több szakma esetében is otthoni feladatokat kapnak – a cukrászoknak például tortát kell sütniük, a szabó, varró szakmát tanulók pedig egy-egy ruhaneműt készítenek el a szakoktató útmutatása alapján. Az elkészítés folyamatáról és a végeredményről fényképet készítenek, amit elküldenek a tanárnak. Ez azonban csak az iskolai gyakorlat, a külső gyakorlati helyekre az intézmények nem látnak rá, így nem lehet tudni, hogy ott mi történik ebben a rendkívüli helyzetben.
A digitális oktatás a szakképzésben tanulók számára is különböző online platformokon zajlik. Azok a tanulók, akik technikailag ezt nem tudják otthonról megoldani, napközbeni felügyelet keretében, maximum öt fős csoportokban használhatják a szakképző intézmény eszközeit.
A szakvizsgák és a szakmai érettségik lebonyolításáról azonban még mindig nem lehet semmit sem tudni. Azt viszont korábban már megírtuk, hogy az Emmi a vizsgaszervezőktől azt kérte, személyes jelenlétet igénylő vizsgát ne tartsanak, helyette az interaktív megoldási lehetőségeket helyezzék előtérbe.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a gazdaság válsága alapvetően befolyásolja a szakképzés helyzetét is, ezért azt kérik, vonják vissza a szakképzési törvényt és a végrehajtási rendeletet.
Ezt azzal indokolják, hogy a duális szakképzésben az elmúlt években a tanulók jelentős arányban kerültek ki az iskolai tanműhelyekből szakmai gyakorlatra vállalkozókhoz. A tanulói státuszok pedig idővel munkavállalói státusszá alakulnának. A jelenlegi helyzetben viszont a PSZ szerint ez nem tud majd megvalósulni. A gazdaság egyre válságosabb helyzete ugyanis ellehetetleníti, hogy a diákok leszerződjenek a vállalatokkal.
Maszkgyártásba kezdenek a szakképző iskolák diákjai
A tömeges megbetegedések elkerülése és a járvány lassítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) maszkok előállításában kérte a Szakképzési Centrumok együttműködését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
