A tömeges megbetegedések elkerülése és a járvány lassítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) maszkok előállításában kérte a Szakképzési Centrumok együttműködését.
A minisztérium textil szájmaszkok gyártására kérte a szükséges eszközökkel, szaktudással rendelkező szakképző intézményeit. A végzős vagy felnőttoktatásban részt vevő tanulók, ha a megfelelő gépek birtokában ezt otthoni körülmények között vállalni tudják, gyakorlatként maszkokat állíthatnak elő. A kezdeményezéshez gyakorlati oktatás keretén belül olyanok is csatlakozhatnak, akik a tömegközlekedés igénybevétele nélkül el tudnak jutni a tanműhelyekbe varrni - írja az MTI.
Jelenleg 15 centrumban készülnek védőmaszkok szakoktatók, diákok és önkéntesek bevonásával, elsősorban otthon vagy kiscsoportokban, az elővigyázatossági intézkedések fokozott betartásával. Több iskolában zajlik az előkészítés és az alapanyagok beszerzése, a Karcagi, Pécsi, Székesfehérvári, Szerencsi és Váci Szakképzési Centrum már megnyitotta tanműhelyeit erre a célra. Az elsődleges cél a helyi, települési igények kiszolgálása, az adott város vagy térség kórházainak, szociális intézményeinek, idősotthonainak ellátása.
Az összefogás jegyében a minisztérium javasolta azt is, hogy az intézmények keressék fel azokat a nyugdíjas kollégákat, akiknek fokozott veszélyeztetettségük miatt nem tanácsos otthonról kimozdulniuk és mérjék fel igényeket. Ha szükséges, akár szolgálati kocsik használatával, végezzék el helyettük a bevásárlást vagy gyógyszerkiváltást.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium minden kezdeményezést bátorít a szakképzésben is, amely a járvány elleni védekezést erősíti, a kockázatoknak jobban kitett idősek segítését szolgálja - írják.
A koronavírus-kutatócsoport vezetője szerint úgy tűnik, ellaposítottuk a járványgörbét
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense egyben a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője szerint most úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
