Felnőttképzők Szövetsége: a távolléti képzés ezen a területen is életbe lép

A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a felnőttképzés aktualitásairól egyeztetett a minisztériummal a veszélyhelyzetre való tekintettel.

  • Eduline

A mai naptól az egész iparágat érintő változások lépnek érvénybe az Innovációs és Technológiai Minisztérium intézkedésére - közölte a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ).

A felnőttképzések a jelen veszélyhelyzetre tekintettel megvalósulhatnak online formában, vagyis a távolléti képzés ezen a területen is életbe lép. Hozzáteszik, hogy amennyiben valaki támogatott felnőttképzésben vesz részt és igazolható a részvétele a távoktatásban, elismert és elszámolható lesz mind a képző, mind a képzett (pl. munkabér és járulékai) esetében.

Visszamenőleg is vezettek be intézkedéseket, vagyis aki a veszélyhelyzet kihirdetése és az új rendelet hatálybalépése közötti kontaktóráról hiányzott, igazolják távollétét. Ami pedig a távoktatást illeti, az személyes jelenlétnek számít.

Komoly akadályok

A személyes jelenlétet igénylő szakmai vizsgák azonban már komoly akadályokba ütköznek, illetve sok olyan képzés van, amelyen a gyakorlati rész vagy a képzés profilja, illetve a résztvevők digitális tudás- vagy eszközhiánya miatt a megjelent rendelet sem tud segíteni - részletezte Zsuffa Ákos, a FVSZ elnöke.

„Ezek a változások nagyon nagy feladat elé állítják a képzőket. Úgy látom, hogy a veszélyhelyzetet követő kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetben a felnőttképzésre kulcsfontosságú szerep hárul majd a gazdaság működésének helyreállításában és beindításában a várható nagy létszámú átképzések kapcsán” - tette hozzá az elnök.

Digitális oktatás kezdődik a szakképzésben is

A mai naptól a szakképzések is átállnak a digitális oktatásra, online próbálják meg átadni a tananyagot.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.