A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a felnőttképzés aktualitásairól egyeztetett a minisztériummal a veszélyhelyzetre való tekintettel.
A mai naptól az egész iparágat érintő változások lépnek érvénybe az Innovációs és Technológiai Minisztérium intézkedésére - közölte a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ).
A felnőttképzések a jelen veszélyhelyzetre tekintettel megvalósulhatnak online formában, vagyis a távolléti képzés ezen a területen is életbe lép. Hozzáteszik, hogy amennyiben valaki támogatott felnőttképzésben vesz részt és igazolható a részvétele a távoktatásban, elismert és elszámolható lesz mind a képző, mind a képzett (pl. munkabér és járulékai) esetében.
Visszamenőleg is vezettek be intézkedéseket, vagyis aki a veszélyhelyzet kihirdetése és az új rendelet hatálybalépése közötti kontaktóráról hiányzott, igazolják távollétét. Ami pedig a távoktatást illeti, az személyes jelenlétnek számít.
Komoly akadályok
A személyes jelenlétet igénylő szakmai vizsgák azonban már komoly akadályokba ütköznek, illetve sok olyan képzés van, amelyen a gyakorlati rész vagy a képzés profilja, illetve a résztvevők digitális tudás- vagy eszközhiánya miatt a megjelent rendelet sem tud segíteni - részletezte Zsuffa Ákos, a FVSZ elnöke.
„Ezek a változások nagyon nagy feladat elé állítják a képzőket. Úgy látom, hogy a veszélyhelyzetet követő kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetben a felnőttképzésre kulcsfontosságú szerep hárul majd a gazdaság működésének helyreállításában és beindításában a várható nagy létszámú átképzések kapcsán” - tette hozzá az elnök.
Digitális oktatás kezdődik a szakképzésben is
A mai naptól a szakképzések is átállnak a digitális oktatásra, online próbálják meg átadni a tananyagot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
