Szeretnétek szakmát tanulni, de a diákkedvezményekről sem mondanátok le? Vajon akkor is kaphattok majd diákigazolványt, ha szakmát tanultok? Fontos kérdésre válaszolunk.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, február elején megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat. Az új szakképzési rendszert 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben fogják bevezetni, az eddig indított képzések pedig kifutnak.
De vajon kik kaphatnak majd diákigazolványt és milyen kedvezményekre számíthatnak a tanulók?
A szakképzésről szóló törvény alapján, a képzésben részt vevő tanulóknak jár a diákigazolvány, ami azt jelenti, hogy aki szakmát szeretne szerezni, annak sem kell lemondani a diákoknak járó kedvezményekről. Arról, hogy a plasztikkártya felmutatásával hol tudtok olcsóbban ebédelni itt és itt írtunk korábban. De az étkezésen kívül tárgyakhoz, élményekhez és szolgáltatásokhoz is hozzájuthattok a diákotokkal – erről itt olvashattok részletesebben.
Ezen kívül a tanulók - duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével - ösztöndíjra, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan egyszeri pályakezdési juttatásra, illetve a rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján pályázat útján támogatásra jogosultak.
A szakképzéssel kapcsolatos további cikkeinket itt találjátok. Ha pedig konkrét képzéseket kerestek, akkor kattintsatok ide.
Átalakított szakképzés: egy kétéves képzés tíz hónap alatt elvégezhető lesz
A jelenleginél rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat a felnőttek az ősszel induló új rendszerben - írta keddi számában a Magyar Nemzet, a felnőttképzésben tervezett változtatásokat ismertetve.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
