Az új szakképzési rendszerben tanulók is kapnak majd diákigazolványt?

Szeretnétek szakmát tanulni, de a diákkedvezményekről sem mondanátok le? Vajon akkor is kaphattok majd diákigazolványt, ha szakmát tanultok? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, február elején megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat. Az új szakképzési rendszert 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben fogják bevezetni, az eddig indított képzések pedig kifutnak.

De vajon kik kaphatnak majd diákigazolványt és milyen kedvezményekre számíthatnak a tanulók?

A szakképzésről szóló törvény alapján, a képzésben részt vevő tanulóknak jár a diákigazolvány, ami azt jelenti, hogy aki szakmát szeretne szerezni, annak sem kell lemondani a diákoknak járó kedvezményekről. Arról, hogy a plasztikkártya felmutatásával hol tudtok olcsóbban ebédelni itt és itt írtunk korábban. De az étkezésen kívül tárgyakhoz, élményekhez és szolgáltatásokhoz is hozzájuthattok a diákotokkal – erről itt olvashattok részletesebben.

Ezen kívül a tanulók - duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás kivételével - ösztöndíjra, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan egyszeri pályakezdési juttatásra, illetve a rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján pályázat útján támogatásra jogosultak.

A szakképzéssel kapcsolatos további cikkeinket itt találjátok. Ha pedig konkrét képzéseket kerestek, akkor kattintsatok ide.

Átalakított szakképzés: egy kétéves képzés tíz hónap alatt elvégezhető lesz

A jelenleginél rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat a felnőttek az ősszel induló új rendszerben - írta keddi számában a Magyar Nemzet, a felnőttképzésben tervezett változtatásokat ismertetve.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.