Átalakított szakképzés: egy kétéves képzés tíz hónap alatt elvégezhető lesz

A jelenleginél rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat a felnőttek az ősszel induló új rendszerben - írta keddi számában a Magyar Nemzet, a felnőttképzésben tervezett változtatásokat ismertetve.

  • Eduline/MTI

A szakképzési rendszer átalakítása a tanulni vágyó felnőtteknek is kedvező változásokat hoz - idézte a lap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárt. Pölöskei Gáborné elmondta: az, hogy a 174 alapszakmát ezentúl csak iskolarendszerben, azaz technikumban vagy szakképző iskolában lehet tanulni, korántsem jelenti azt, hogy a felnőtteknek is 3-5 évig iskolapadban kell ülniük.

Az államtitkár szerint az iskolarendszerű oktatás állami bizonyítványt, minőségi garanciát, ingyenességet jelent, de nem egyenlő a klasszikus nappali tagozattal. A felnőttek az elméleti ismereteket a konzultációk mellett e-learning formájában, digitális tananyagokon keresztül is elsajátíthatják, nem kell mindennap bejárniuk. A gyakorlati részt pedig akár a saját vállalatuknál is teljesíthetik.

Fontos az is, hogy a felnőtteknek nem oktatnak közismereti tárgyakat, és beszámítják a korábbi végzettségeiket, sőt nemcsak a papírral igazolt, hanem a gyakorlatban meglévő előzetes tudást is. A csoportos képzés mellett egyéni képzési utakra is lehetőség lesz.

Mindennek köszönhetően akár a teljes óraszám negyven százaléka alatt is megszerezhetik a bizonyítványt. Egy kétéves képzés például tíz hónap alatt elvégezhető lesz - magyarázta Pölöskei Gáborné.

OKJ helyett Szakmajegyzék: szeptembertől már a jegyzék alapszakmáit oktatják felnőttképzésben

A szakképző intézményekben (technikumokban és a szakképző iskolákban) a felnőttképzésben már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.