Szakmát szereznétek? Ezt a szabályt ismernetek kell az ingyenes képzésekről

Bár az első két szakképesítés megszerzése mindenkinek ingyenes, nem mindegy, hogy milyen formában és tagozaton tanultok. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Ahogy már többször megírtuk, ha iskolai rendszerű képzésben tanuljátok valamelyik, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmát, az első két szakképesítést ingyen szerezhetitek meg. Ez igaz akkor is, ha már van diplomátok, az állami ösztöndíjas félévek pedig nem fogynak az OKJ-s képzés alatt.

Van ugyanakkor egy fontos szabály, amelyet ismernetek kell: nappali tagozaton csak 25 éves korig tanulhattok - abban az évben kezdhettek utoljára tanévet ilyen formában, amelyben betöltitek a 24. életéveteket.

Esti, illetve levelező tagozaton korhatár nélkül szerezhettek szakmát ingyenesen. További jó hír, hogy ugyanolyan kedvezményeket kaphattok a diákigazolványotokkal, mintha nappali képzésben tanulnátok.

2020. szeptember 1-jétől egyébként a legtöbb szakmát csak iskolai rendszerű képzésben tanulhatjátok majd, iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában csak részszakképesítést lehet majd szerezni. A tanfolyami képzés ugyan nem ingyenes, de rövidebb és jobban igazodik a munkaidőhöz. A változásokról itt olvashattok részletesen.

Húsz OKJ-s képzés, amit már csak idén választhattok utoljára

Az idén életbe lépő új Országos Képzési Jegyzékben jelentősen lecsökkent a választható szakmák száma, a korábbi 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.