A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg többek között arról, hogy érzik magukat az iskolában, mennyire veszik figyelembe a véleményüket és mitől rettegnek.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérés aggasztó eredményeket hozott – kiderült, tízből kilenc gyerek szorong valami miatt. A válaszadó gyerekek 44 százaléka azért aggódik, hogy nem fog munkát találni, 40 százalék az éghajlatváltozás miatt, 39 százalékuk pedig az esetleges háború vagy terrortámadás miatt retteg - írja a hvg.hu.
A tananyagról is elég lesújtó a vélemények születtek: háromból két gyerek sok mindent haszontalannak tart, amit az iskolában tanulnak és elégedetlenek a helyzettel. Egy kilencéves kisgyerek arra panaszkodik, hogy szervezettlen az oktatás, túl sokat ülnek, kevés a sport, de ami még ennél is rosszabb, kiabálós a tanár.
Minden ötödik gyerek annyira leterhelt, hogy nincs ideje sportolni, zenélni, vagy bármilyen más szabadidős tevékenységet folytatni. Brutálisan magas óraszámokra hivatkoznak, ami mellett képtelenség bármire is időt szánni.
Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok
Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.
A gyerekek ötöde arra is panaszkodott, nagyon sok a bántalmazás, zaklatás, kiközösítés az iskolájában és a legtöbben nem tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az iskolák a tudomásukra jutott eseteket sem mindig a legmegfelelőbb módon kezelik: míg az általános iskolások jelentős részét megszidják, addig a nagyobbaknál inkább a szülőnek jelentik a történteket. Vannak azonban törvénytelen megoldások is, mint amikor nem viszik el osztálykirándulásra azt, aki rosszat csinált, vagy beírnak neki egy egyest.
A felmérésben résztvevő gyerekek közül ötből négyen egyetértettek abban, hogy jobbá lehetne tenni az életüket, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőséget biztosítana számukra az állam.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
