A magyar gyerekek közel fele azért aggódik, hogy nem fog munkát találni

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg többek között arról, hogy érzik magukat az iskolában, mennyire veszik figyelembe a véleményüket és mitől rettegnek.

  • Eduline

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérés aggasztó eredményeket hozott – kiderült, tízből kilenc gyerek szorong valami miatt. A válaszadó gyerekek 44 százaléka azért aggódik, hogy nem fog munkát találni, 40 százalék az éghajlatváltozás miatt, 39 százalékuk pedig az esetleges háború vagy terrortámadás miatt retteg - írja a hvg.hu.

A tananyagról is elég lesújtó a vélemények születtek: háromból két gyerek sok mindent haszontalannak tart, amit az iskolában tanulnak és elégedetlenek a helyzettel. Egy kilencéves kisgyerek arra panaszkodik, hogy szervezettlen az oktatás, túl sokat ülnek, kevés a sport, de ami még ennél is rosszabb, kiabálós a tanár.

Minden ötödik gyerek annyira leterhelt, hogy nincs ideje sportolni, zenélni, vagy bármilyen más szabadidős tevékenységet folytatni. Brutálisan magas óraszámokra hivatkoznak, ami mellett képtelenség bármire is időt szánni.

Friss adatok: ennyit keresnek az egyetemi vezetők, itt vannak a legjobban fizetett rektorok

Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog - ismerteti a Magyar Nemzet a hétfői lapszámában az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok alapján.

A gyerekek ötöde arra is panaszkodott, nagyon sok a bántalmazás, zaklatás, kiközösítés az iskolájában és a legtöbben nem tudják, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az iskolák a tudomásukra jutott eseteket sem mindig a legmegfelelőbb módon kezelik: míg az általános iskolások jelentős részét megszidják, addig a nagyobbaknál inkább a szülőnek jelentik a történteket. Vannak azonban törvénytelen megoldások is, mint amikor nem viszik el osztálykirándulásra azt, aki rosszat csinált, vagy beírnak neki egy egyest.

A felmérésben résztvevő gyerekek közül ötből négyen egyetértettek abban, hogy jobbá lehetne tenni az életüket, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőséget biztosítana számukra az állam.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói továbbra is elégedetlenek, az egyetem sikeres egyeztetésekről beszél

Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.