Nem sikerült a felvételi? Hat ok, amiért érdemes ilyenkor programozóiskolát végezni

A junior szoftverfejlesztőket képző PROGmasters összegyűjtött 6 okot, amik miatt érdemes elvégezniük egy programozóiskolát azoknak, akiknek idén nem sikerült a felvételijük.

  • Eduline

1. Óriási a kereslet a programozókra itthon és egész Európában

A különböző iparági statisztikák szerint a folyamatos digitalizáció és a kutatás-fejlesztési központok térnyerése miatt továbbra is több tízezer informatikus hiányzik a magyarországi munkaerőpiacról, míg ez a szám európai szinten a milliós nagyságrendet is eléri. A hazai szoftverfejlesztő tanfolyamokon nagyjából 700-800 diák végez idén, a cégek részéről azonban jóval több programozóra lenne igény, becslések szerint az IT-szektor ennek a számnak mintegy tízszeresét alkalmazná junior szoftverfejlesztőként középtávon.

2. Nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy valaki programozó legyen

Az általános tévhittel ellentétben manapság már nincs szükség magas szintű matematikai tudásra ahhoz, hogy valaki programozó legyen, ez legfeljebb a szakma egyes területein nélkülözhetetlen. Viszont a legalább középfokú angoltudás, a logikus gondolkodás és a kreatív problémamegoldás képessége elengedhetetlen. Csakúgy, mint az erős soft skillek: a cégek az önálló gondolkodásra és munkára képes, de a beilleszkedésre és a csapatmunkára is alkalmas, jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készségekkel rendelkező programozókat részesítik előnyben. 

Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára

Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.

3. Pár tízezer forinttal el lehet végezni a képzést

A bootcampek tandíja nem kis összeg, átlagosan nettó 1 millió forint körül alakul. Viszont szinte minden iskola kínál egy 18-24 hónapos halasztott részletfizetési konstrukciót, aminek köszönhetően a képzési díjat csak a szoftverfejlesztői karrier megkezdése után kell visszafizetni. Így már pár tízezer forint befizetése mellett is elvégezhető egy tanfolyam.

4. 5 hónap alatt annyi gyakorlati tudást kapunk, mint a 3,5 éves egyetemen

A legtöbb hazai programozóiskola nappali képzést indít, ami azt jelenti, hogy a hallgatók jellemzően 4-5 hónapon keresztül minden hétköznap 6-8 órát tanulnak az iskolában, majd esténként és hétvégén is gyakorolják a tanultakat. A PROGmasters mentorai – akik maguk is programozóként dolgoznak – 800 órát töltenek el egy-egy kis létszámú csoporttal az 5 hónapos tanfolyam alatt. Ennek köszönhetően a diákjaik nagyjából annyi időt töltenek az iskolában gyakorlati programozási feladatokkal, mint a 3,5 éves egyetemi képzést elvégző hallgatók.

5. Állásgarancia és ugyanakkora fizetés jár, mint az egyetemet végzetteknek

Ennek köszönhetően pedig a tehetséges hallgatókat tárt karokkal várják a leendő munkaadók, nem véletlen, hogy a képzőhelyek egy része pénzügyi állásgaranciát is kínál diákjai részére. A leggyorsabb elhelyezést a PROGmasters vállalja, amely maximum 3 hónap alatt minimum bruttó 350 ezer forintot fizető szoftverfejlesztői állást talál végzőseinek – ha mégsem, akkor elengedi a tandíj felét.

Ezek az idei ponthatárok az informatikai képzéseken: itt a lista

Továbbra is a mérnökinformatikus a legnépszerűbb informatikai alapképzés. Itt vannak a ponthatárok, ennyi ponttal lehetett bekerülni a szakokra.

„A legutóbbi, júniusban végzett 18 fős csoportunk összes tagját sikerült 1 hónapon belül elhelyeznünk a szoftverfejlesztői szakmában. A végzett junior szoftverfejlesztőink bruttó átlagfizetése 450 ezer forint, ami nagyjából megegyezik az egyetemet végzett munkavállalók bérével, ráadásul ez az összeg a tapasztalatok szerint 3-4 év után átlépheti az 1 millió forintot is” - mondja Filep Szabolcs, a PROGmasters vezetője. 

6. Rengeteg új, nagyon különböző embert ismerhetünk meg

A hazai bootcampek hallgatói jellemzően a munkaerőpiac különböző területein már tapasztalatot szerzett, 21 és 45 év közötti korosztályból kerülnek ki, emiatt egy-egy csoportban nagyon sok különböző hátterű és érdeklődési körű hallgató tanul.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elkezdődött az ovi, de még várni kell az óvodai nevelő státusz kivezetésére és a rugalmas óvoda-iskola átmenetre is

Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu