A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a következő tanévben már csak „az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt” lehet majd használni a történelemérettségin – ezt az atlaszt dolgozták át 2017-ben és 2018-ban.
„A történelmi atlaszok használatának lehetősége az érettségi vizsgán azért fontos, hogy a tanulók az évek során elsajátított térképhasználati kompetenciájukat is használhassák válaszaik elkészítéséhez” – olvasható az OFI oldalán, ahol részletes tájékoztató jelent meg az atlaszról. Hozzátették azt is: a korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről.
„Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezi le az írás.
Az oldalon azt is kiemelik, hogy az új OFI-s atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”.
„Az atlasz felhasználásával – a térkép jelzései segítségével például leírja a tavaszi hadjárat irányait, kiemeli a csatákat, és mindezt nem kimásolja az adattári mondatokra támaszkodva. De a „dátumok” nem csupán az atlasz térképein szerepelnek. A kerettantervben előírt évszámokat (kronológia) az atlasz 82-85. oldalán található Képes térképkereső évszámokhoz című rész tartalmazza” – írják.
Időközben 11. évfolyamos diákok petíciót indítottak azért, hogy jövőre is használhassák a kronológiát tartalmazó "régi" történelmi atlaszt az érettségin, erről itt olvashattok:
Harcolnak a szigorítás ellen a 11. évfolyamosok: már 2600-an írták alá a petíciójukat
Eddig több mint 2600-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.
Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba
"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
