Itt az OFI magyarázata: ezért nincs kronológia az új történelmi atlaszban

A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a következő tanévben már csak „az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt” lehet majd használni a történelemérettségin – ezt az atlaszt dolgozták át 2017-ben és 2018-ban. 

„A történelmi atlaszok használatának lehetősége az érettségi vizsgán azért fontos, hogy a tanulók az évek során elsajátított térképhasználati kompetenciájukat is használhassák válaszaik elkészítéséhez” – olvasható az OFI oldalán, ahol részletes tájékoztató jelent meg az atlaszról. Hozzátették azt is: a korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről.

„Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezi le az írás.

Az oldalon azt is kiemelik, hogy az új OFI-s atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”.

„Az atlasz felhasználásával – a térkép jelzései segítségével például leírja a tavaszi hadjárat irányait, kiemeli a csatákat, és mindezt nem kimásolja az adattári mondatokra támaszkodva. De a „dátumok” nem csupán az atlasz térképein szerepelnek. A kerettantervben előírt évszámokat (kronológia) az atlasz 82-85. oldalán található Képes térképkereső évszámokhoz című rész tartalmazza” – írják.

Időközben 11. évfolyamos diákok petíciót indítottak azért, hogy jövőre is használhassák a kronológiát tartalmazó "régi" történelmi atlaszt az érettségin, erről itt olvashattok:

Harcolnak a szigorítás ellen a 11. évfolyamosok: már 2600-an írták alá a petíciójukat

Eddig több mint 2600-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.

Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba

"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.