Bár nincsenek pontos statisztikák az érettségi után rögtön kivándorló diákokról, a személyes tapasztalatok aggasztó képet festenek. A legerősebb gimnáziumokban a közgazdaságtan iránt érdeklődő diákok közül húszból tizenkilenc külföldi tanulmányokat tervez, és van olyan alapítványi iskola, ahol a végzős diákok 50-60 százaléka ténylegesen meg is valósítja a tervét - erről Pete Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének alapítója és vezetője beszélt a 444-nek. Elmondása szerint a tömeges korai kivándorlás valójában nem jó a diáknak, az intézménynek, és az országnak sem.

Pete szerint a diákok 18 évesen borzasztóan fiatalok, ennyi idősen egy idegen országban, másik nyelven elkezdeni egy teljesen új tananyagot még a legtehetségesebb diákoknak is hatalmas teher, szakmai tapasztalat nélkül pedig még a munkavállalás is sokkal nehezebb, az ösztöndíjakat inkább mesterképzésekre írják ki, így a túl korai kiköltözés komoly anyagi terhet jelent a szülők számára. Ráadásul az sem igaz, hogy egy bármilyen külföldi egyetem alapszakos képzése biztosan többet ér, mint a magyarországi diploma. Természetesen a Cambridge-et nem érdemes kihagyni, de a tapasztalatok azt mutatják, a külföldre költöző frissen érettségizettek inkább középszerű vagy kifejezetten gyenge külföldi egyetemeken folytatják, ahonnan még a mesterszakra való bejutás sem biztosított. Hozzátette, a legkevésbé sem tragédia, ha a hallgatók külföldön is tanulnak, de célszerűbb, ha nem az érettségi után vágnak neki.