Mumustárgya az érettségin többnyire még azoknak is van, akik egyébként nem töltik állandó dolgozat- és feleltetéspánikban az iskolai pályafutásukat. A „reálosok” az irodalomtól és/vagy a történelemtől félnek, a „humánosok” a matektól, és van, aki szinte mindentől. 

Az egyikből sikerül, a másikból nem

Az Oktatási Hivatal több évre visszamenőleg részletes statisztikákat közöl tíz érettségi tárgy (a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol, illetve a német nyelv, a biológia, a fizika, a kémia, az informatika és a földrajz) eredményeiről, így könnyen meg lehet állapítani, miből vizsgáznak a legjobban a diákok, és miből a legrosszabbul.

A tanulói jogviszonyban álló, nappali tagozatra járó, középszinten érettségiző diákok átlagait átnézve pedig rögtön egy meglepő információval szembesülünk: a diákok rendre kémiából szerepelnek a legjobban, ahol a középérték 4,00 alá egyszer sem ment 2007 óta, sőt 2010-ben 4,36 lett.

A kémia ugyanakkor a legkevésbé népszerű választható tárgy is, ami nagy valószínűséggel sokat magyaráz abból, hogy miért ilyen sikeresek a vizsgázók: akinek nem megy, annak eszébe sem jut próbálkozni vele. Érdemesebb tehát a három fő tantárgyra, a magyarra, a matematikára és a történelemere koncentrálni – bár ha elmondjuk, hogy ezek közül a legjobban a történelem (3,6-3,7 körül), a legrosszabbul pedig a matematika teljesít (alig valamivel 3,00 fölötti átlagokkal), rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy utóbbi ezt a nem túl előkelő pozíciót mind a tíz tárgyat nézve is őrzi.

Miért épp a matematika?

„A matematikaérettségik eredménye nem meglepő, ezek az átlagok nincsenek alacsonyabban, mint az éves matematikajegyek” - mondja Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője. A szaktanár a többi tárgytól való lemaradás okát elsősorban abban látja, hogy a matematikában az egyes témakörök szervesen egymásra épülnek, így aki valahol elveszíti a fonalat, annak később is meggyűlik majd a baja a tananyaggal.

„A matek ilyen szempontból különleges. Történelemből előfordulhat, hogy valaki egy szót sem tud például a francia forradalomról, de ettől még gond nélkül meg tudja tanulni mondjuk a második világháború eseményeit, és kaphat belőle ötöst is. A matematika viszont nem ilyen: ha valaki például nem tanulja meg rendesen a törtek témakörét, az emiatt később sok minden mást sem fog érteni. Ez ügyben a 45 perces órák miatt is hátrányban van a matematika, hiszen ha a diák figyelme ellankad, otthon a könyvből kicsi a valószínűsége, hogy pótolni tudja, amiről lemaradt” – magyarázza.

Baloghné Békési Beáta szerint a diákoknak a matematikaérettségin a legnagyobb kihívást a geometria, a koordinátageometria, a logaritmusok témaköre, a trigonometria, valamint a kombinatorika és a valószínűségszámítás jelenti. Ezek között vannak olyanok is, amelyeket a már említett összefüggések miatt értenek meg nehezebben a diákok, de olyanok is, mint az utolsó kettő, amelyekkel az a gond, hogy a maguk idejében még a tanárok egy része sem tanulta őket, és így a továbbadásuk is problémás. Hogyan lehet egy nap alatt felkészülni az érettségire? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

És miért pont a történelem?

A történelem- és a magyarátlagok már jóval közelebb vannak egymáshoz, nagyjából a 3,5-3,7-es szint körül mozognak – de a történelem hat évből négyszer még a magyart is verte, jó esetben akár két-három tizeddel is. Az eduline-nak nyilatkozó tanárok egybehangzó véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években kompetenciaalapúvá vált a történelemérettségi.

"Egy négyest megszerezni az írásbelin ma már nem nehéz, és ha ott megvan, akkor valószínűleg a szóbelin is meglesz, hiszen ott is források, segédanyagok használatával kell dolgozni” – mondja Edényi László, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint még korai lenne kijelenteni, hogy egy trend bontakozik ki, de az egyértelmű, hogy a siker a tudás alkalmazását megkívánó, elemző gondolkodást igénylő vizsgáknak is köszönhető. „Forrásszövegekkel kell dolgozni, sőt sokszor képekkel is, amelyek nem csak illusztrálják a feladatot. Ezeket nagyon jól lehet hasznosítani, akárcsak a karikatúrákat vagy a vicceket” – mondja a szaktanár.

Edényi László ugyanakkor azt is hozzáteszi: az ötös elérése már nem egyszerű, ahhoz ugyanis alkalmazni kell a szaknyelvet, a forrásokat behatóan kell elemezni, írásban pedig jól is kell felépíteni egy-egy esszét, úgy formailag, mint nyelvileg és szakmailag. „Akár a túlfogalmazás is jelenthet problémát, hiszen a terjedelem adott. Még az sem kizárt, hogy valakinek túl mélyek az ismeretei 20-25 sorhoz. Éppen ezért tudni kell egyszerűen és pontosan elhelyezni a témát térben-időben, a megfelelő kulcsfogalmakat a megfelelő helyen elővenni, és ívet adni a szövegnek” – mondja a Zrínyi gimnázium igazgatója. Az elmúlt évek feladatsorait és megoldókulcsait itt nézhetitek meg.

Lesz itt még nemulass

2013-tól az oktatási államtitkárság az érettségi szigorítását tervezi (a kettes eléréséhez nem 20, hanem 25 százalékot kell majd teljesíteni - erről és az előrehozott érettségi megszüntetéséről itt olvashattok), így arról is érdeklődtünk a szaktanároknál, hogy ez jelenthet-e problémát.

Edényi László szerint a kérdés az, hogy minek a 25 százalékát várják el – ha ugyanis a mostanihoz hasonló nehézségű feladatsorokat kell megoldani, akkor ez sem jelenthet problémát.

Miklósi László szerint a követelményszint emelésével párhuzamosan érdemes lenne elgondolkodni a feladatmennyiség csökkentésén, mert a mostani kérdéssorokat már elolvasni is hosszú idő, egyébként a bekeményítés gondot nem okozhat.

A legsérülékenyebb terület ilyen szempontból is valószínűleg a matematika, sokan nagyobb bukási arányt is vizionálnak. Baloghné Békési Beáta szerint ez is előfordulhat. „A kérdés az, hogy mi a célja az érettséginek. A jelenlegi rendszert úgy dolgozták ki, hogy a társadalom 80 százalékának legyen meg a vizsga. Azt kell eldönteni, indokolt-e, hogy szinte bárki tudjon bizonyítványt szerezni"  – mondja a szaktanár.