Volt, ahol csak 116 pontot kellett elérni: mutatjuk a pótfelvételi legalacsonyabb ponthatárait

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 120 ponttal, gazdálkodási és menedzsment képzésre már 116 ponttal is be lehetett kerülni. Összegyűjtöttük a 2025-ös pótfelvételi legalacsonyabb ponthatárait az önköltséges nappali tagozatos képzéseken.

16500-en adták be a jelentkezésüket a 2025-ös pótfelvételin, melynek keretében 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. A legkeresettebb szakok idén az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak, de akadtak olyan szakok, ahova egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni.

Míg egyes szakokon akár közel 400 pontot is el kellett érniük a diákoknak a bekerüléshez, addig voltak olyan szakok, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.

Az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül ezeken a helyeken már 200 pont alatt is felvették a jelentkezőket:

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment: 116

Tompori Pál Főiskola

  • gazdálkodási és menedzsment: 189
Érdemes megjegyezni, hogy ezen a szakon az általános felvételiben is ugyanitt húzták meg a ponthatárt a Wekerle főiskolán. A Tompori Pál Főiskolán azonban az általános felvételin ennél is kevesebbet, csak 160 pontot kellett elérnie a gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkezőknek.

Budapesti Metropolitan Egyetem

  • kereskedelem és marketing: 190
  • pénzügy és számvitel: 187
  • turizmus-vendéglátás: 166

Miskolci Egyetem

  • emberi erőforrások: 196

Edutus Egyetem

  • gazdálkodási és menedzsment: 141
  • kereskedelem és marketing: 156
  • turizmus vendéglátás: 148

Debreceni Egyetem

  • igazságügyi igazgatási: 190

Kodolányi János Egyetem

  • kommunikáció- és médiatudomány: 120
  • közösségszervezés: 190
  • emberi erőforrások (Székesfehérvár): 172
  • gazdálkodási és menedzsment: 176
  • turizmus- és vendéglátás (Székesfehérvár): 183
A pótfelvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.