Elég volt a kettes is.
A maximum 500-ból mindössze 98 pontra volt szüksége annak a jelentkezőnek, akit utolsóként vettek fel a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola levelező tagozatos, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére, ami az idei felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.
Hogy ehhez pontosan milyen tanulmányi- és érettségi eredményekre volt szükség, arra az Eduline pontszámító kalkulátorának segítségével próbáltunk rájönni.
Itt először a tanulmányi pontokat adtuk meg, ahol mindenhová csak a minimumot, tehát az elégséges, 2-es érdemjegyet írtuk be, ami alapján 40 pontot számolt a rendszer.
Ezt követően az érettségi eredmények következtek, ahol szintén mindenhová az elégséges érdemjegyhez szükséges minimum 25 százalékot írtuk be, így a rendszer az érettségi eredményekből 125 pontot számolt, amiknek ugyanakkor csak az átlaga számít, vagyis 25 pont. Választott érettségi tárgyaknak pedig a magyar nyelv és irodalmat, valamint a matematikát pipáltuk be, amiknek a 25 százalékos eredményéért a rendszer 34 pontot számolt.
Az így kapott összpontszám 99, azaz egy ponttal több, mint amennyit a Wekerle Főiskola említett képzésére utolsóként bekerült hallgató szerzett.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
