Elég volt a kettes is.
A maximum 500-ból mindössze 98 pontra volt szüksége annak a jelentkezőnek, akit utolsóként vettek fel a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola levelező tagozatos, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére, ami az idei felsőoktatási felvételi legalacsonyabb ponthatára.
Hogy ehhez pontosan milyen tanulmányi- és érettségi eredményekre volt szükség, arra az Eduline pontszámító kalkulátorának segítségével próbáltunk rájönni.
Itt először a tanulmányi pontokat adtuk meg, ahol mindenhová csak a minimumot, tehát az elégséges, 2-es érdemjegyet írtuk be, ami alapján 40 pontot számolt a rendszer.
Ezt követően az érettségi eredmények következtek, ahol szintén mindenhová az elégséges érdemjegyhez szükséges minimum 25 százalékot írtuk be, így a rendszer az érettségi eredményekből 125 pontot számolt, amiknek ugyanakkor csak az átlaga számít, vagyis 25 pont. Választott érettségi tárgyaknak pedig a magyar nyelv és irodalmat, valamint a matematikát pipáltuk be, amiknek a 25 százalékos eredményéért a rendszer 34 pontot számolt.
Az így kapott összpontszám 99, azaz egy ponttal több, mint amennyit a Wekerle Főiskola említett képzésére utolsóként bekerült hallgató szerzett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
