Az emelt szinten érettségizők több mint 60 százaléka szerzett ötöst töriből 2024-ben

A történelemből emelt szinten érettségizőknek kevesebb mint egy százaléka bukott meg a tavalyi vizsgán.

Feltételezhető, hogy azok, akik valamely tárgyból emelt szinten érettségiznek, az átlagnál többet készülnek a vizsgára, így az eredményeik is jobbak lesznek. Ennek ellenére is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az érettségizők tavaly történelemből.

A legtöbben hármasra vizsgáztak a 2024-es középszintű töriérettségin

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a vizsgázók több mint 66 százaléka szerzett ötös érdemjegyet, ami azt jelenti 7569 főből összesen 5051 fő kapott kiváló minősítést történelemből.

A másik végét nézve pedig azt láthatjuk, hogy a bukottak között összesen 42-en szerepelnek, tehát az emelt szinten vizsgázók mindössze 0,55 százalékának nem sikerült az emelt töriérettségi.

Az emelt töriérettségi eredményei 2024-ben:

Infogram/Oktatási Hivatal

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.