A történelemből emelt szinten érettségizőknek kevesebb mint egy százaléka bukott meg a tavalyi vizsgán.
Feltételezhető, hogy azok, akik valamely tárgyból emelt szinten érettségiznek, az átlagnál többet készülnek a vizsgára, így az eredményeik is jobbak lesznek. Ennek ellenére is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az érettségizők tavaly történelemből.
A legtöbben hármasra vizsgáztak a 2024-es középszintű töriérettségin
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a vizsgázók több mint 66 százaléka szerzett ötös érdemjegyet, ami azt jelenti 7569 főből összesen 5051 fő kapott kiváló minősítést történelemből.
A másik végét nézve pedig azt láthatjuk, hogy a bukottak között összesen 42-en szerepelnek, tehát az emelt szinten vizsgázók mindössze 0,55 százalékának nem sikerült az emelt töriérettségi.
Az emelt töriérettségi eredményei 2024-ben:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
