A legtöbben hármasra vizsgáztak a 2024-es középszintű töriérettségin

Középszinten az érettségizők 19 százaléka ötösre, 1,04 százaléka pedig egyesre írta meg a történelemérettségit 2024-ben.

Május 7-én történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik az idei érettségin. Ezek a számok kicsivel magasabbak a tavalyinál, amikor is középszinten 67 689, emelten pedig 7569 fő érettségizett.

Történelemérettségi 2025: erre figyeljetek a feladatoknál és az esszéknél

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni.

Az osztályzatok alapján egyértelmű, hogy középszinten a legtöbben (31,30%) hármas osztályzatot szereztek, azonban ettől nem sokkal maradt el a négyesre érettségizők száma (30,72%).

Infogram/Oktatási Hivatal

Szerencsére legkisebb arányban az elégtelent szerző vizsgázók voltak. Az összes középszinten érettségizettek közül mindössze 1,04 százaléknak nem sikerült a töriérettségi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.