Ezeket a szempontokat vegyétek figyelembe és maxpontos lesz a novellaelemzésetek az érettségin

A magyarérettségi második részében választható műértelmezés szövege lehet líra, széppróza vagy akár drámarészlet is, a diákok azonban minden évben novellaelemzésben reménykednek és gyakran azt is kapnak. Hoztunk egy kis segítséget, hogy amennyiben idén is novella lesz a műértelmezés szövege, minden pontot bezsebeljetek.

  • Székács Linda

Május 5-én a magyarérettségivel indul az idei tavaszi érettségi szezon.

A vizsgázóknak tavalyhoz hasonlóan az írásbeli érettségi vizsga első részében idén is egy műveltségi tesztet kell majd megoldani, míg a második részben egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé megírása közül választhatnak.

2024-ben az előbbi Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novellája, az utóbbi pedig Babits Mihály költészete volt.

Hogy a két feladattípus közül melyiket lehet egyszerűbben megoldani, az nagyban függ attól is, hogy idén milyen mű szerepel majd a műértelmezésben, és hogy mi, vagy éppen ki lesz a témája az általános témakifejtő esszének.

Évről évre novellában reménykednek

Bár az érettségi vizsgaszabályzata szerint a műértelmezés feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet és drámarészlet is a magyar irodalom bármely korszakából, stíluskorszakából és szerzőtől, a diákok általában novellában reménykednek, hiszen ennek elemzése jól behatárolható szempontok alapján történik.

Ezek a szempontok a novella

  • témája,
  • címe,
  • helyszíne,
  • ideje,
  • szerkezete,
  • az elbeszélő személye,
  • szerepelői,
  • stílusa.

Így lehet maxpontos a novellaelemzés

Bár azt lehetetlen megjósolni, hogy idén is novellát kapnak-e a diákok a műértelmezésben vagy sem, a fentebb felsorolt szempontokat érdemes észben tartani és novella esetén használni a műelemzéshez. Hogy pontosan hogyan, ahhoz adunk néhány tippet.

Téma

Nem attól lesz műértelmezés az esszétek, hogy leírjátok, mi történt benne. A részletes cselekményleírást tehát kerüljétek. Azt azonban mindenképp fejtsétek ki, hogy mi a kapott szöveg központi témája. Ez lehet például szerelem, háború vagy gyilkosság is.

Cím

Az elemzés során mindenképp térjetek ki a cím és a szöveg kapcsolatára, azon belül is arra, hogy megjelöli-e a szöveg témáját, utal-e valamilyen történésre, esetleg a történet végére, vagy kiemel-e valamilyen visszatérő jelenetet, motívumot.

Helyszín és idő

Az elemzés elején térjetek ki arra, hogy hol és mikor játszódik a kapott történet, milyen hosszú időszakot ölel fel, és hogy végig egy helyszínen játszódik, vagy feltűnnek-e benne más helyszínek is.

Elbeszélő

Mindenképp térjetek ki arra, hogy ki a kapott novella elbeszélője, és hogy ez az elbeszélő része-e a műnek (E/1-ben beszél), vagy egy külső szemlélő (E/3-ban beszél). Amennyiben külső szemlélőről van szó, fontos az elbeszélő attitűdje is (például tárgyilagos, mindentudó, véleményalkotó).

Szereplők

Jellemezzétek a történet szereplőit; beleértve azok külső és belső tulajdonságait. Írhattok az értékrendjeikről, céljaikról, történetbeli szerepeikről is.

Stílus

Stílusát tekintve a kapott mű lehet;

  • romantikus, amennyiben fantáziavilág, népies motívumok, eltúlzott karakterek, fordulatokban gazdag történet jellemzi,
  • realista, ha a valóságot ábrázolja, az írónak fegyelmezettebb a stílusa és bonyolult lélekábrázolás jellemzi, illetve
  • naturalista, ami a realizmus erősebb formája, és
  • groteszk is, ha ötvözi a tragikust a komikussal, szélsőségesen összeillő elemeket társít.

Igyekezzetek megállapítani a mű stílusát és írjatok néhány gondolatot arról, hogy erre miből következtettetek.

Szerkezet

A novellák szerkezete öt részből épül fel. Ez az öt szerkezet az

  • expozíció (helyszín, szereplők megnevezése),
  • bonyodalom (ez az alapkonfliktust jelenti),
  • kibontakozás (hosszabb eseménysort jelölt, általában sok feszültség van benne),
  • tetőpont (a feszültség a tetőfokára hág, de még nem dőlt el, hogyan végződik a küzdelem), és
  • megoldás (ez az események lezárása, általában tragikus vagy nyugodt vég).

Ezeket külön-külön fejtsétek ki az esszétekben és térjetek ki arra is, hogy a novellában a párbeszédek vagy a leírások hangsúlyosabbak-e.

Befejezés

Ha az itt felsorolt szempontok kidolgozásával megvagytok, zárjátok le az elemzéseteket. Ebben írhattok akár saját véleményről is, reflektálva arra, hogy miért aktuális a novella témája a mai világra vagy társadalomra, vagy hogy milyen szerepe, öröksége van a szerzőjének.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.