Olyan lesz, mint a tavalyi? Ilyen lehet idén a sokat kritizált magyarérettségi

Május 5-én kezdődnek a 2025-ös tavaszi érettségi vizsgák a magyar nyelv és irodalom írásbelivel. A tantárgyból a 2020-as új Nemzeti alaptanterv szerint tavaly vizsgáztak először a diákok, így a 2025-ös év lesz a második, amin a korábbiakhoz képest némileg megváltozott feladatlappal találkoznak majd az érettségizők.

  • Székács Linda

A diákokkal együtt a magyartanárok is izgatottan várják, vajon milyen feladatlapot kapnak majd idén a vizsgázók május 5-én, a magyarérettségi napján, hiszen ez fogja eldönteni, hogy a vizsgák összeállítói ragaszkodnak-e a tavaly megismert feladattípusokhoz vagy sem.

"Nagyon nehéz bármit is tippelni. Ez lesz a második év, amikor ilyen típusú a magyarérettségi. Meglátjuk" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Németh Nikolett magyartanár az Eduline-nak.

Hogyan változott a középszintű magyarérettségi 2024-ben?

A 2024-ben megváltozott magyarérettségit számos súlyos kritika érte. Tavalyi cikkünkben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja azt mondta; a vizsga a korábbiakhoz képest több évtizedet lépett vissza. Gyakorlati feladatok helyett ugyanis sokkal inkább a lexikális tudást kérik számon, az óriási tananyag megtanulása és megtanítása miatt pedig nem marad arra idő, hogy az órákon a diákok elmélyülten ismerkedjenek meg a művekkel.

"A magyar kultúrához való kapcsolódás az, hogyha valaki el tudja olvasni és értelmezni a szövegeket, a régieket és az újakat is. Ha a diákokat folyamatosan adatokkal bombázzuk, akkor ezt a célt nem fogjuk elérni. Nem nevelünk olvasókat attól, hogy elmondjuk, miről szól a könyv" - fejtette ki lapunknak.

A lexikális tudás számonkérése alatt azt értjük, hogy míg a magyarérettségi a korábbi években az I. részben egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga

  • I. része egy 40 pontos szövegértés feladatból és egy 20 pontos irodalmi és nyelvtani  "kvízből" áll,
  • a II. részből pedig kikerült az összehasonlító elemzés. Helyette egy 40 pontot érő műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak a vizsgázók.

A legtöbb aggodalmat az irodalmi-nyelvtani feladatlap okozhatja. Ebben 2024-ben olyan feladatokat kaptak a tanulók, amikben többek között

  • korstílusok, stílusirányzatok jellemzőit kellett beírni egy táblázatba,
  • irodalmi alkotások szereplőinek nevéből kellett rájönni, hogy annak mi a címe, írója és műfaja,
  • memoritert kellett kiegészíteni hiányzó szavakkal.
Az általunk megkérdezett magyartanár azonban ezzel kapcsolatban bizakodó. Azt mondja, bármilyen feladatot is kapnak a középszinten vizsgázó diákok, ha figyeltek az órákon az elmúlt években, nem lesz problémájuk ezek megoldásával.

Hogyan pontozzák a magyarérettségit közép- és emelt szinten?

Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.

A magyar írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:

I. rész:

  • szövegértési-nyelvi feladatsor - 40 pont
  • irodalmi feladatlap - 20 pont
Mindezek megoldására 90 perce lesz az érettségizőknek.

II. rész

A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben

  • a műértelmezés vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása maximum 40 pontot ér.

A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.

Emelt szinten szintén maximum 100 pontot szerezhetnek az érettségizők az írásbelivel és 50 pontot a szóbelivel. Az I. részben található szövegértési nyelvi-irodalmi feladatsorra 40, II. rész szövegalkotásában a műértelmező szövegre 40, a reflektáló szövegre pedig max 20 pontot lehet kapni. A rossz helyesírásért itt is -8, a csúnya írásképért pedig -2 pont járhat.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

A középszintű írásbeli vizsgán magyarból tantermenként négy nyomtatott helyesírási szótárt kell biztosítani az iskolának, továbbá valamennyi vizsgázó számára kell hogy legyen 9-12. évfolyamos, a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény. Emelt szintű érettségi vizsgán ezek közül csak a nyomtatott helyesírási szótár használható.

Számít a Jókai Mór-emlékév?

200 évvel ezelőtt született Jókai Mór magyar író, aminek tiszteletére a 2025-ös évet a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította. Hogy lehet-e emiatt Jókai Mór az idei magyarérettségiben, azzal kapcsolatban az általunk megkérdezett magyartanár azt mondta: Jókai Mór annyira alapvető eleme a magyar irodalomnak, hogy akkor sem lenne meglepő egy vele kapcsolatos kérdés vagy feladat, ha nem lenne emlékév.

Vajon felbukkannak majd a magyarérettségiben? Ilyen irodalmi évfordulók vannak 2025-ben

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.