Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Május 5-én kezdődnek a 2025-ös tavaszi érettségi vizsgák a magyar nyelv és irodalom írásbelivel. A tantárgyból a 2020-as új Nemzeti alaptanterv szerint tavaly vizsgáztak először a diákok, így a 2025-ös év lesz a második, amin a korábbiakhoz képest némileg megváltozott feladatlappal találkoznak majd az érettségizők.
A diákokkal együtt a magyartanárok is izgatottan várják, vajon milyen feladatlapot kapnak majd idén a vizsgázók május 5-én, a magyarérettségi napján, hiszen ez fogja eldönteni, hogy a vizsgák összeállítói ragaszkodnak-e a tavaly megismert feladattípusokhoz vagy sem.
"Nagyon nehéz bármit is tippelni. Ez lesz a második év, amikor ilyen típusú a magyarérettségi. Meglátjuk" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Németh Nikolett magyartanár az Eduline-nak.
Hogyan változott a középszintű magyarérettségi 2024-ben?
A 2024-ben megváltozott magyarérettségit számos súlyos kritika érte. Tavalyi cikkünkben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja azt mondta; a vizsga a korábbiakhoz képest több évtizedet lépett vissza. Gyakorlati feladatok helyett ugyanis sokkal inkább a lexikális tudást kérik számon, az óriási tananyag megtanulása és megtanítása miatt pedig nem marad arra idő, hogy az órákon a diákok elmélyülten ismerkedjenek meg a művekkel.
"A magyar kultúrához való kapcsolódás az, hogyha valaki el tudja olvasni és értelmezni a szövegeket, a régieket és az újakat is. Ha a diákokat folyamatosan adatokkal bombázzuk, akkor ezt a célt nem fogjuk elérni. Nem nevelünk olvasókat attól, hogy elmondjuk, miről szól a könyv" - fejtette ki lapunknak.
A lexikális tudás számonkérése alatt azt értjük, hogy míg a magyarérettségi a korábbi években az I. részben egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga
A legtöbb aggodalmat az irodalmi-nyelvtani feladatlap okozhatja. Ebben 2024-ben olyan feladatokat kaptak a tanulók, amikben többek között
Hogyan pontozzák a magyarérettségit közép- és emelt szinten?
Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.
A magyar írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:
I. rész:
II. rész
A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben
A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.
Emelt szinten szintén maximum 100 pontot szerezhetnek az érettségizők az írásbelivel és 50 pontot a szóbelivel. Az I. részben található szövegértési nyelvi-irodalmi feladatsorra 40, II. rész szövegalkotásában a műértelmező szövegre 40, a reflektáló szövegre pedig max 20 pontot lehet kapni. A rossz helyesírásért itt is -8, a csúnya írásképért pedig -2 pont járhat.
Milyen segédeszközöket lehet használni?
A középszintű írásbeli vizsgán magyarból tantermenként négy nyomtatott helyesírási szótárt kell biztosítani az iskolának, továbbá valamennyi vizsgázó számára kell hogy legyen 9-12. évfolyamos, a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény. Emelt szintű érettségi vizsgán ezek közül csak a nyomtatott helyesírási szótár használható.
Számít a Jókai Mór-emlékév?
200 évvel ezelőtt született Jókai Mór magyar író, aminek tiszteletére a 2025-ös évet a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította. Hogy lehet-e emiatt Jókai Mór az idei magyarérettségiben, azzal kapcsolatban az általunk megkérdezett magyartanár azt mondta: Jókai Mór annyira alapvető eleme a magyar irodalomnak, hogy akkor sem lenne meglepő egy vele kapcsolatos kérdés vagy feladat, ha nem lenne emlékév.
Vajon felbukkannak majd a magyarérettségiben? Ilyen irodalmi évfordulók vannak 2025-ben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.