Vajon felbukkannak majd a magyarérettségiben? Ilyen irodalmi évfordulók vannak 2025-ben

Jókai Mór, Szabó Lőrinc és József Attila születésének évfordulója is van 2025-ben.

  • Székács Linda

200 évvel ezelőtt született Jókai Mór magyar író, aminek tiszteletére a 2025-ös évet a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés Jókai-emlékévvé nyilvánította. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, tévéfilm készülhet róla, a közmédia pedig mesterséges intelligencia segítségével keltette életre és interjúvolta meg a magyar írót.

Ezen kívül azonban számos további jelentős irodalmi évforduló van 2025-ben. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjtése szerint például 120 éve született József Attila költő és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc.

Hogy közülük valaki felbukkan-e idén a magyarérettségiben, az majd csak májusban fog kiderülni, mindenesetre sem József Attila, sem Jókai, sem pedig Szabó Lőrinc feltűnése nem lenne nagy meglepetés. Szabó Lőrinc viszonylag gyakori szereplője a magyarérettséginek, de József Attila is többször feltűnt már. 2018-ban a magyarérettségi második részében épp egy Szabó Lőrinc és egy József Attila művet kellett összehasonlítaniuk a vizsgázóknak.

Mivel pedig Jókai Mórtól csak Az arany ember része a tananyagnak, májusig ezt mindenképp idézzétek fel.

És bár nem irodalmi alak, de a 2025-ös év Jókaival párhuzamosan Klebelsberg Kuno-emlékév is. A korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentős hatással bírt a magyar oktatásra, tudományra és kultúrára, így az sem kizárt, hogy ő is feltűnhet az érettségiben magyarból vagy történelemből.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.