Felvételi 2025: alkalmassági vizsga nélkül nem lehet bekerülni egyes képzésekre

Bizonyos képzéseken egészségügyi vagy pályaalkalmassági vizsgához kötik a bekerülést. Amennyiben pedig ezen a jelentkező nem vesz részt, vagy nem felel meg, nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.

  • Székács Linda

Februárban lejárt a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje; a jövendőbeli egyetemisták három szakot jelölhettek meg ingyen, további három képzést pedig 2-2 ezer forint ellenében az E-felvételi rendszerben.

A következő időszakban a felsőoktatásba készülő tanulóknak az érettségire való felkészülésen kívül nincs teendőjük, egyeseknek azonban nem csupán az érettségi vizsgán és a tanulmányi eredményeken múlik, hogy bekerülnek-e a választott szakra és egyetemre. Vannak ugyanis olyan képzések, ahol a bekerülést alkalmassági vizsgához kötik. Ez bizonyos szakokon egészségügyi vizsgát jelent, más képzéseken pedig pályaalkalmassági vizsgát.

Iyenek például a pedagógusképzések, a

  • tanító
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő,
  • óvodapedagógus,
  • konduktor,
  • nemzetiségi tanító,
  • nemzetiségi óvodapedagógus.

De van alkalmassági vizsga a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem képzésein, illetve bizonyos egészségügyi és államtudományi képzéseken is, és minden olyan szakon, ahol ez a felvételi tájékoztató szerint előírás.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

"A nem magyar állampolgárságú jelentkezőnek – ha magyar nyelvű képzésre jelentkezik és nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét – a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy a nyelvtudás igazolására milyen dokumentumot fogad el (pl. magyar oktatási nyelvű középiskolai bizonyítvány, magyar mint idegen nyelv nyelvvizsga-bizonyítvány stb.)" - teszik hozzá.

Mikor lesz?

Az alkalmassági vizsga időpontjáról az egyetemek küldenek értesítést, úgynevezett behívót. Amennyiben ez a tervezett időpont előtt egy héttel nem érkezik meg, célszerű az érintett felsőoktatási intézménynél érdeklődni.

Osztályozzák?

Az alkalmassági vizsgát nem osztályozzák. A teljesítményt csak "megfelelt" és "nem felelt meg" minősítéssel lehet értékelni, azonban azok a tanulók, akik nem felelnek meg, nem kerülhetnek be a választott képzésre. A pontszámuk ezen a szakon nulla lesz, és azok is nulla pontot kapnak, akik esetleg a vizsgán nem jelennek meg.

Fogyatékossággal élő jelentkező eseténaz alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény dönthet felmentésről, kedvezményekről.

A vizsgák időpontjáról az intézmények honlapjain is tájékoztatnak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.