Felvételi 2025: alkalmassági vizsga nélkül nem lehet bekerülni egyes képzésekre

Bizonyos képzéseken egészségügyi vagy pályaalkalmassági vizsgához kötik a bekerülést. Amennyiben pedig ezen a jelentkező nem vesz részt, vagy nem felel meg, nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.

  • Székács Linda

Februárban lejárt a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje; a jövendőbeli egyetemisták három szakot jelölhettek meg ingyen, további három képzést pedig 2-2 ezer forint ellenében az E-felvételi rendszerben.

A következő időszakban a felsőoktatásba készülő tanulóknak az érettségire való felkészülésen kívül nincs teendőjük, egyeseknek azonban nem csupán az érettségi vizsgán és a tanulmányi eredményeken múlik, hogy bekerülnek-e a választott szakra és egyetemre. Vannak ugyanis olyan képzések, ahol a bekerülést alkalmassági vizsgához kötik. Ez bizonyos szakokon egészségügyi vizsgát jelent, más képzéseken pedig pályaalkalmassági vizsgát.

Iyenek például a pedagógusképzések, a

  • tanító
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő,
  • óvodapedagógus,
  • konduktor,
  • nemzetiségi tanító,
  • nemzetiségi óvodapedagógus.

De van alkalmassági vizsga a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem képzésein, illetve bizonyos egészségügyi és államtudományi képzéseken is, és minden olyan szakon, ahol ez a felvételi tájékoztató szerint előírás.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

"A nem magyar állampolgárságú jelentkezőnek – ha magyar nyelvű képzésre jelentkezik és nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét – a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy a nyelvtudás igazolására milyen dokumentumot fogad el (pl. magyar oktatási nyelvű középiskolai bizonyítvány, magyar mint idegen nyelv nyelvvizsga-bizonyítvány stb.)" - teszik hozzá.

Mikor lesz?

Az alkalmassági vizsga időpontjáról az egyetemek küldenek értesítést, úgynevezett behívót. Amennyiben ez a tervezett időpont előtt egy héttel nem érkezik meg, célszerű az érintett felsőoktatási intézménynél érdeklődni.

Osztályozzák?

Az alkalmassági vizsgát nem osztályozzák. A teljesítményt csak "megfelelt" és "nem felelt meg" minősítéssel lehet értékelni, azonban azok a tanulók, akik nem felelnek meg, nem kerülhetnek be a választott képzésre. A pontszámuk ezen a szakon nulla lesz, és azok is nulla pontot kapnak, akik esetleg a vizsgán nem jelennek meg.

Fogyatékossággal élő jelentkező eseténaz alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény dönthet felmentésről, kedvezményekről.

A vizsgák időpontjáról az intézmények honlapjain is tájékoztatnak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.