Keresztféléves felvételi 2025: így számolják a pontokat a mesterképzésen

November 15-ig tudtok jelentkezni a keresztféléves felvételi során meghirdetett felsőoktatási képzésekre. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok, ha mesterképzésre szeretnétek menni.

A felvételi követelményekkel kapcsolatban a kormányrendeletben csak keretfeltételeket határoztak meg. Ugyanis a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az adott felsőoktatási intézmény saját hatáskörében hozza meg a döntést – tájékoztat róla a Felvi.hu.

Jelentkezőként azonban érdemes tudnotok, hogy a teljesítményt minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik. Azt, hogy mire kaphattok intézményi pontot (korábban többletpont) szintén maguk határozzák meg a felsőoktatási intézmények.

Továbbá az értékelés során nem vehető figyelembe, hogy a korábbi okleveleteket melyik intézményben szereztétek.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

  • oklevél minősítése
  • oklevél átlaga
  • záróvizsga eredménye
  • felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga
  • felvételi vizsga
  • szakmai alkalmassági vizsga, motivációs beszélgetés
  • felvételi portfólió

Az eredmény igazolásához pedig ezekre lehet szükségetek:

  • felsőfokú oklevél (ha azt 2006. február 1. előtt szereztétek)
  • oklevélmelléklet, leckekönyv
  • oklevélátlag-igazolás

A pontos felvételi követelményekről mindig az általatok kiválasztott egyetem meghirdetett képzéseinél tudtok tájékozódni. Az aktuális felvételi eljárásban meghirdetett képzéseket itt találjátok.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu