Milyen szövegfajtákra lehet számítani a középszintű angolérettségin?

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődnek a kötelező érettségi vizsgatárgyak. Az élő idegen nyelvi vizsgát pedig május 9-én, csütörtökön tartják. Az érettségizőknek pedig nem árt tudnia, hogy milyen szövegfajtákra számíthatnak az írásbeli feladatok során.

Mint minden élő idegen nyelvi vizsga, a középszintű angol érettségi is két, egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész azonban további részekre – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség - tagolódik. Az egészre összesen 180 percetek lesz és maximum 117 pontot kaphattok rá.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az írásbeli részei és lehetséges szövegfajtái:

Olvasott szöveg értése

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegfajtákkal találkozhattok, amelyek lehetnek utasítások (pl. használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport); ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek, illetve irodalmi szövegek.

Erre a részre 60 percet kaptok, és maximum 33 pontot szerezhettek.

Nyelvhelyesség

Itt azt mérik, hogy képesek vagytok-e gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A feladatok itt is rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott szövegek lesznek.

Erre a részre 30 percet kaptok, és maximum 18 pontot szerezhettek.

Hallott szöveg értése

Ennek a résznek a szövegfajtái az előzőekhez képest jóval szélesebb skálán mozoghatnak. A feladatokban számíthattok: közérdekű bejelentésekre, közleményekre (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegekre (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, menetrend), utasításokra (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközleményekre (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetésekre, telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, riportokra, interjúkra, beszámolókra, általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegekre.

Erre a részre 30 percet kaptok, és maximum 33 pontot szerezhettek.

Íráskészség

Ebben a vizsgarészben arra lesznek kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e írásban a középszintnek megfelelően kifejezni magatokat. Itt az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: olyan személyes jellegű közlések, amelyeket például e-mail üzenet, blog vagy naplóbejegyzés formájában kérhetnek a feladatban. Emellett pedig meghívó, magánjellegű vagy intézménynek – például nyelviskolának - szóló levél formájára is lehet számítani.

Erre a részre 60 percet kaptok, és maximum 33 pontot kaptok.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.