Felvételi 2024: elindult a dokumentumpótlás, de ezeket a dokumentumokat nem kell feltölteni

Elérhető az E-felvételi dokumentumpótlás funkciója, így mostantól akár olyan dokumentumokat is feltölthettek, amiket az egyetemi jelentkezés után szereztetek. Bizonyos dokumentumokat ugyanakkor nem kell feltölteni. Mutatjuk, miket.

  • Székács Linda

"Újabb ügyintézési funkció vált elérhetővé: a szeptemberben induló képzésekre jelentkezők mostantól feltölthetik a jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumaikat" - adta hírül néhány napja a felvi.hu.

A jelentkezők az E-felvételi Dokumentumok menüpontjában tudnak új dokumentumokat feltölteni, illetve itt láthatók a már feltöltött dokumentumok is.

Többletpontot érhetnek többek között a sport- és versenyeredmények illetve a nyelvvizsga-bizonyítványok, az esélyegyenlőség; például tartós betegség, vagy ha valaki gyereket nevel. De mivel az egyetemek maguk rendelkezhetnek a többletpontok rendszeréről, így járhat például pont azért is, a valaki egy adott intézményben szerzett érettségit, ha van már valamilyen képesítése, például szakmája, vagy ha részt vett az egyetem nyílt napján, érettségi felkészítőjén.

Közhiteles nyilvántartásokból származó eredményeket ugyanakkor nem kell dokumentummal igazolni. A felvi.hu szerint tehát nem kell feltölteni a(z):

  • 2006. január 1. után szerzett érettségi bizonyítványt vagy tanúsítványt,
  • 2006. február 1. után szerzett felsőfokú oklevelet,
  • 2013. január 1. után a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevelet, és a
  • 2003. január 1. után Magyarországon, államilag elismert nyelvvizsgaközpontban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt.
Az ügyintézési időszak egyébként 2024. július 10-ig tart; eddig lehet dokumentumokat feltölteni, adatokat módosítani, és egyszeri alkalommal akár a jelentkezés sorrendjén is változtatni. A ponthatárok várhatóan július 24-én érkeznek.

 

Hozzászólások

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu