Elérhető az E-felvételi dokumentumpótlás funkciója, így mostantól akár olyan dokumentumokat is feltölthettek, amiket az egyetemi jelentkezés után szereztetek. Bizonyos dokumentumokat ugyanakkor nem kell feltölteni. Mutatjuk, miket.
"Újabb ügyintézési funkció vált elérhetővé: a szeptemberben induló képzésekre jelentkezők mostantól feltölthetik a jelentkezés óta megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumaikat" - adta hírül néhány napja a felvi.hu.
A jelentkezők az E-felvételi Dokumentumok menüpontjában tudnak új dokumentumokat feltölteni, illetve itt láthatók a már feltöltött dokumentumok is.
Többletpontot érhetnek többek között a sport- és versenyeredmények illetve a nyelvvizsga-bizonyítványok, az esélyegyenlőség; például tartós betegség, vagy ha valaki gyereket nevel. De mivel az egyetemek maguk rendelkezhetnek a többletpontok rendszeréről, így járhat például pont azért is, a valaki egy adott intézményben szerzett érettségit, ha van már valamilyen képesítése, például szakmája, vagy ha részt vett az egyetem nyílt napján, érettségi felkészítőjén.
Közhiteles nyilvántartásokból származó eredményeket ugyanakkor nem kell dokumentummal igazolni. A felvi.hu szerint tehát nem kell feltölteni a(z):
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
