Már nem kell sokat várni a középiskolába készülőknek, nemsokára az intézmények nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi jegyzéküket.
Bár még egyes középiskolákban tartanak a szóbelik, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az intézményeknek 2024. március 22-ig a honlapjukon tanulmányi területenként nyilvánosságra kell hozniuk a jelentkezők felvételi jegyzékét, amelynek az intézmény egy-egy tanulmányi területére jelentkezést benyújtó valamennyi tanulót tartalmaznia kell.
Mi szerepel az ideiglenes felvételi jegyzékben?
A jegyzék a jelentkezők azonosító adata – oktatási azonosító szám vagy jelige – mellett tartalmazza a felvételi eljárásban elért összesített eredményt (összpontszámot) és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyet.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Mikor derül ki, hogy melyik középiskolába vettek fel?
Nagyon fontos viszont, hogy ez a jegyzék azonban még nem a végleges felvételi eredményt tartalmazza. A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információk alapján 2024. április 8-10-én ugyanis mindenkinek lehetőségük lesz a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.
Mikor derül ki, hogy melyik középiskolába vettek fel?
A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól 2024. május 2-án kapjátok meg.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
