Középiskolai felvételi 2024: összeszedtünk mindent, amit a pontszámításról tudni kell

Már mindenki túl van a központi írásbeli felvételi vizsgán, de vannak, akik számára még hátra van a szóbeli. Iskolánként eltérhet, hogy hogyan számítják a pontokat és mi alapján veszik fel a diákokat. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

  • Tornyos Kata

A diákok tanulói jelentkezési lapjait az általános iskolák február 21-ig továbbítják a kiválasztott középiskoláknak. Eddig a napig kell összeállítanotok tehát azoknak az iskoláknak a listáját, ahová szeretnétek bekerülni, az első helyen értelemszerűen azzal az intézménnyel, amit a legjobban szeretnétek. Mit érdemes tudni a pontszámításról?

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a jelentkezők pontjait:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.

Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?

A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).

Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét: előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek eredményét számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.

Így számolják a legjobb gimnáziumokban a pontokat

Megnéztük, hogy az idei HVG Rangsor alapján a három legjobb gimnáziumban hogyan számolják a pontokat. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban a nyolcadikos jelentkezők összesen 400 pontot érhetnek el. Az írásbeli felvételi eredményeket 2,8-cal szorozzák be, tárgyanként (szorzás nélkül) 50 pont kapható, szóbeli vizsgára 100 pont, a hozott jegyekre pedig 20.

Az Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában a 8 és az 1+6 évfolyamos képzésre való felvétel alapja az általános iskolai félévi jegyek 25 százalékban (50 pont), a matematika és magyar írásbeli dolgozat együttes pontszáma 50 százalékban (50+50=100 pont), és a szóbelin való szereplés 25 százalékban (50 pont).

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Nem mindenhol tartanak szóbelit

Ha olyan középiskolába jelentkeztek, ami a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli felvételi vizsgát is szervez, azokat március 4-20. között kell megtartaniuk. Azt, hogy az általatok megjelölt iskolákban kérnek-e ilyet, az intézmények felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg. Fontos tudni, hogy a szóbeli vizsga a felvételi összpontszámotok legfeljebb 25 százalékát adhatja.

Vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot. Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt, és ha igen, hány pontnál.

Fontos dátumok, amiket érdemes még észben tartani

Ha valami miatt meggondolnátok magatokat és változtatnátok a megjelölt iskolák sorrendjén, ezt április 8-10. között tehetitek meg. A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól 2024. május 2-án kapjátok meg. Amennyiben egyik megjelölt intézménybe se kerültetek be, május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, amelynek keretében azokba a középiskolákba lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.