Innen tölthetitek le az őszi érettségi vizsgák tájékoztatóit

Hamarosan kezdődnek az őszi érettségik. Mutatjuk, hol találjátok a vizsgatárgyak leírását, a tételcímeket és mindent, ami fontos lehet.

  • Székács Linda

Mint minden évben, az Oktatási Hivatal most is számos tájékoztató dokumentumot tett közzé az oldalán a közelgő érettségi időszakkal kapcsolatosan. Az őszi érettségi időszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákat is lehet tenni, amihez nagyon fontos, hogy tudjátok a különböző tantárgyak anyagait; a vizsgák leírását és az emelt szintű szóbeli érettségik tételcímeit. Ezeket itt és itt tudjátok megnézni.

A jelentkezést az őszi érettségi vizsgákra szeptember 5-ig, vagyis ma éjfélig adhatjátok le, erről bővebben ebben a cikkünkben írunk. A vizsgákat szervező intézmények listáját itt találjátok, az őszi érettségik dátumaiért pedig kattintsatok ide:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.