Ilyenek voltak a ponthatárok a felvételi öt legnépszerűbb képzésén 2022-ben

A legnépszerűbb alapképzéses szakok közül a legtöbb helyen már tavaly is jócskán 400 felett húzták meg a ponthatárokat, de jó pár hely van, ahol még a 450 pont sem elég. Összeszedtük, hogy hol voltak a legmagasabb ösztöndíjas ponthatárok 2022-ben és mutatjuk azt is, hogy alakultak a pontok az öt legnépszerűbb szakon.

A tavalyi legnépszerűbb szakok között első helyen a gazdálkodási és menedzsment állt, összesen 10 302 jelentkezővel. Erre a képzése már nagyobb eséllyel lehetett bekerülni, mint az előbb felsoroltakra, viszont a képzést indító egyetemek között jócskán találhatók pontbeli eltérések. Míg a Corvinuson 455 ponttól vették fel a diákokat, addig a BGE-n 400 is elég volt.

Az öt legnépszerűbb alapszak ponthatárain csak a mérnökinformatikus képzésre kellett kevesebb, mint 400 pont.

A pothatárok a következőképp alakultak 2022-ben:

Gazdálkodási és menedzsment

•BGE: 400

•Corvinus: 455

•ELTE: 419

Kereskedelem és marketing

•DE: 400

•ÓE: 400

•ELTE: 416

Pszichológia

•ELTE: 452

•PPKE: 447

•PTE: 435

Jogász

•ELTE: 475

•PPKE: 466

•SZTE: 436

Mérnökinformatikus

•BME: 390

•NJE: 280

•ME: 280

 

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. A ponthatárokkal rögtön este nyolckor jövünk, amit ide kattintva érhettek majd el. Megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

 

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna