Megnehezíti a gyógyszerészképzést, hogy az új NAT megvágta a természettudományos órák számát

A koronavírus előkerül már a gyógyszerészeti képzésen, de nem önmagában, hanem a betegek személyre szabott gyógyítása kapcsán. A mai kémiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

  • Tarnay Kristóf

„A kémia szükséges készség a hallgatóinknál, de talán pontosabb megfogalmazás, hogy nálunk a biológia-kémia határterületei fontosabbak, a klasszikus ipari kémia iránt érdeklődő diákok vélhetően inkább a vegyész képzést választják” – fogalmaz kérdésünkre Rozmer Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Intézetének egyetemi docense.

Korábban is írtunk már a határterületek szerepéről: bár az orvosi szakokat jellemzően biológiás fókuszúként ismerjük, például a molekuláris sejtbiológiához is kell kémiatudás. „A gyógyszerészképzés során egymásra épülő modulokon keresztül sajátítják el diákjaink a tudást, ezek párhuzamos és egymásra épülő hálót alkotnak a képzés során” – magyarázza.

Kérdésünkre azt is közölte: az utóbbi évek alaptanterv-változtatásai a gyógyszerészképzést és minden más egészségügyi és természettudományos képzést is kihívások elé állítanak.

Diákjaink az elmúlt évtizedben csökkenő természettudományos alaptudással érkeznek, ami azt is jelenti, hogy a képzések színvonalának fenntartása érdekében egyre több feladat hárul az egyetemi képzésekre

– fogalmaz Rozmer. Pedig szerinte a jó középiskolai tudás annyira fontos, hogy vitathatatlan: a természettudományos képzésből többet adó iskolákból érkező hallgatóik előnyben vannak a többiekhez képest az első években. Mint ismert, az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) felmenő rendszerben lecsökkentette a természettudományos tárgyak alapóraszámát. Biológiát például korábban 10-12.-ig kellett tanulni, az új NAT óta már csak 9-10.-ben.

A koronavírus nem önmagában téma

„Mint minden képzés során, el kell különíteni alapozó és speciálisan az adott tudományágra jellemző részeket. Minden terület folyamatos fejlődésben van, de az alapozó részben a tudomány mára klasszikusnak tekinthető alapjait szükséges átadni, itt kisebb mozgástér van. A speciális részben van lehetőség az aktuális eredményeket beemelni” – válaszolta az egyetemi docens arra a kérdésünkre, hogy mennyit változik a gyógyszerészképzés.

Több egyéb mellett a Covid-19 kiemelt téma lett ez elmúlt években, de nem önmagában, hanem a már korábban elindult, de egyre nagyobb jelentőségű biológia gyógyszerelés részeként

– fogalmaz a betegek személyre szabott gyógyítási módjaira utalva. Hozzátéve: „Minden esetben fontos mérlegelni és mértékletességet tartani, hiszen hiába történnek érdekfeszítő újítások, de nem lehet korlátlanul növelni a tananyagot az újdonságokkal, sem a korábbiakat gondolkodás nélkül kihagyni belőle”.

Stagnáló népszerűség

A gyógyszerészképzés népszerűsége az elmúlt években az egészségtudományi képzéseken belül stagnál, válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre.

Pedig hangsúlyozza, a végzés után számos területen el lehet vele helyezkedni és az erre a szakra jelentkezők többsége a tapasztalataik alapján célzottan az egészségtudományi vonalon is kíván elhelyezkedni. „A gyógyszerészek elhelyezkedési lehetőségei nagyon jónak mondhatók, hagyományosan a három gyógyszerész szakirány által lefedett területen, melyek a közforgalmú – azaz a gyógyszertárak – a klinikai, és az ipari gyógyszerészet. Mindegyik területen keresik a munkáltatók a frissen végzett gyógyszerészeinket” – összegez Rozmer Zsuzsanna.

Ezeken kívül a gyógyszerészek több más egészségmegőrzéssel foglalkozó területen is sikeresen elhelyezkedhetnek, például a kozmetikai iparban, a biotechnológia vagy akár a táplálékkiegészítők területén – teszi hozzá. Továbbképzések után pedig számos további terület is elérhetővé válik számukra, így a gyógyszerész diploma nagyon jó alap lehet akkor is, ha valaki nem a hagyományos gyógyszerész vonalat kívánja követni – summázza.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.