Öt pontszámítási szabály, amit minden felvételizőnek ismernie kell a jelentkezés előtt

Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.

  • Eduline

Érettségi és tanulmányi pontok

Egy dolog biztos nem változik az iodei felvételin sem: ha alapképzésre jelentkeztek, a duplázás marad. Ez azt jelenti, hogy kétféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal: vagy megduplázzátok az érettségi pontokat, és ehhez adjátok hozzá a többletpontokat, vagy a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat adjátok össze. Fontos viszont, hogy erről nem ti, hanem a felvételi algoritmusa dönt majd, és azt a képletet választja, amelyik a kedvezőbb számotokra. A tanulmányi pontokról és az érettségi pontokról korábban már ebben a cikkben írtunk részletesen.

Minimumponthatár - van vagy nincs?

Az átalakuló felvételi rendszerben központilag meghatározott minimumponthatár már nincs - korábban az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig legalább 50 pontot kellett összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük a felvételin. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas képzésre nem kerülhetett be. Ettől az évtől maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, meghatároznak-e ilyen ponthatárt. Erről ide kattintva olvashattok.

Emelt szintű érettségi

Nemcsak a minimumponthatárok szűntek meg, hanem az emelt szintű érettségi követelménye is átalakult. 2023-tól általános felvételi követelményként ugyanis már nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkező diákoknak, az egyetemek maguk dönthetik el, hogy kérnek-e bizonyos szakokon magasabb szintű vizsgát. Az aktuális listát itt nézhetitek meg.

Idén bizonyos szakokra már elég a középszintű érettségi - de az emeltet továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák -, máshol azonban továbbra is elvárják legalább egy emelt szintű vizsga megszerzését. Az emelt érettségiről ide kattintva találtok több információt.

Előzetes ponthatárok

A korábbi évekkel ellentétben idén nem lesz központilag meghúzott, előzetes ponthatár azokon a népszerű alapszakokon, amelyekre korábban csak ezek megugrásával lehetett bekerülni. Ezek közé tartozott többek között a legnépszerűbb alapszaknak számító gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a jogász, a pszichológia és a tanári alapszakok is. Bár a központi előzetes ponthatárok 2023-tól megszűnnek, az egyetemek továbbra is dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokon meghatároznak valamilyen pontlimitet. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

Visszatértek a keretszámok?

A felvételizők megnézhetitek ezeket az úgynevezett "keretszámokat" - erről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.