Itt az összes egyetemi szabály, amit 2024-től minden felvételizőnek tudnia kell

Egyre több egyetem osztja meg, milyen szabályokra számíthatnak a felvételizők 2024-től. Összeszedtük azokat az intézményeket, ahol már kiderültek az új szabályok - a lista folyamatosan frissül.

  • Csik Veronika

A listában kifejezetten a 2024-es felvételivel kapcsolatos szabályokat szedtük össze, a 2023-as felvételi változásaival kapcsolatban itt találhattok bővebb infókat.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az egyetemen 2024-től is előnyt jelent az emelt szintű érettségi, de egyes szakokon már a középszinten elért 80 százalék feletti teljesítményt is pontokkal értékelik. A részletes szabályokat itt olvashatjátok el.

Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetemen is bővítik a tanulmányi pontok (vagyis a középiskolai 100 pont) számításánál figyelembe vehető ötödik tárgyak listáját. Az intézmény 50 ponttal méltányolja majd a hátrányos helyzetet, az új felvételi rendszerben azoknak a tehetséggondozó programoknak a körét is bővítik, amelyeknek az elvégzése külön pontot ér. A részleteket itt olvashatjátok el.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Egy tárgyból minden szakon emelt szintű érettségit vár a Műegyetem a jelentkezőktől, akik többletpontokat is kapnak majd a vizsgáért - derült ki a részletes szabályokból, amiket itt olvashattok el.

Óbudai Egyetem

Szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, emelt szintű érettségiért és technikumi végzettségért is pluszpont jár majd a 2024-es felvételitől az Óbudai Egyetemen. Az egyetem új szabályait itt nézhetitek meg.

Semmelweis Egyetem

Az orvosi egyetem elsőként osztotta meg a 2024-től érvényes szabályait - az egyetemek dönthetnek majd a pluszpontokról, és nem lesznek központi minimumponthatárok. A 2024-től érvényes szabályokat itt olvashatjátok el.

Szegedi Tudományegyetem

Az egyetemen több pont jár majd a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyekért, na meg azért is, ha valaki kifejezetten a szegedi egyetemre készül. Itt nézhetitek meg az új szabályokat.

Debreceni Egyetem

Az egyetem egyelőre csak annyit közölt: elismerik majd az emelt szintű érettségit, a nyelvtudást, valamint a sport és a művészeti területen szerzett kiemelkedő eredményeket, de a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerek is. A részletek azonban december végéig jelennek majd a felvételi tájékoztatóban.

Pannon Egyetem

A veszprémi egyetemen 2024-től kiemelt pontszámot ér az emelt érettségi, nyelvtudásért legfeljebb 65 intézményi pluszpont jár majd, részvizsgával is lehet pontot szerezni, és az eddigieknél több pontot ér, ha valaki több nyelvet is beszél. Itt nézhetitek meg a részeleteket.

Miskolci Egyetem

Az egyetemről egyelőre annyit tudni, hogy a 2023-as és a 2024-es felvételire sem határoz már meg minimumpontszámot a legtöbb szakra. A részletek majd az egyetem honlapján lesznek elérhetőek. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.