A Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés - írta az intézmény.
Csütörtökön összesen 2358 hallgató került be a Semmelweis Egyetem szeptemberben induló képzéseire. Közülük 2247-en államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat - írja az MTI az egyetem közleménye alapján.
Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) állami ösztöndíjas képzésére idén 441 ponttól lehetett bekerülni, ez a tavalyihoz képest 4 pontos emelkedésnek számít. Az államilag támogatott és az önköltséges képzésekre összesen 439 hallgató jutott be.
Az Egészségtudományi Kar (ETK) idén 15 alap-, és 4 mesterképzést indít, ezekre összesen 1387 hallgatót vettek fel, 96-an önköltséges formában tanulhatnak. Ez - írták - emelkedésnek számít a tavalyi 1335 hallgatóhoz képest.
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) egy alapképzést és három mesterképzést, hirdetett a 2022-es általános felvételin, egyetemi felvételi eljárás keretében további öt szakirányú továbbképzést indít a következő szemeszterben. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés, de a kar valamennyi képzésén a fennmaradó helyre pótfelvételit hirdet majd.
A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni. Összesen 124 hallgató jutott be, nyolccal több, mint tavaly, mindezt úgy, hogy tavalyhoz képest emelkedett a ponthatár.
A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) államilag támogatott gyógyszerész alapképzésére a tavalyi 380 után idén 362 pont volt a ponthatár. Erre 191-en kerültek be, míg 1 hallgató önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
A Pető András Kar konduktor alapképzésének ponthatára idén 300 volt, amely kevesebb, mint a tavalyi, az ide jelentkezők átlagpontszáma azonban múlt évhez képest 372-re emelkedett. Ez alapján 70 hallgató kezdheti meg képzését államilag támogatott formában szeptemberben - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
