Mit csinálhattok, ha nem jön össze az egyetemi felvételi? Mutatjuk, mikor próbálkozhattok újra

Július 21-én kiderül, hogy melyik egyetemen vagy főiskolán tanulhattok ősztől. De mi a helyzet, ha nem úgy sikerült az érettségi és a felvételi, ahogy terveztétek? Összeszedtünk pár "menekülőutat".

  • Eduline

Lesz pótfelvételi

Ha nem sikerül az általános felvételi, pótfelvételin még próbálkozhattok. Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.

Fontos, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakra csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be. Az általános szabályokról itt írtunk bővebben, a részletes szabályok azonban csak a meghirdetést követően derülnek majd ki.

Lesz őszi érettségi

Ha az érettségi pontjaitokkal és eredményetekkel nem vagytok elégedettek, akkor ősszel javíthattok. A 2022-es őszi érettségi pontos dátum még nincs, de az biztos, hogy a jelentkezési határidő szeptember 5-e lesz majd.

Lesz keresztféléves felvételi

Az egyetemek több (nem minden) szakot a keresztféléves felvételiben is meg szoktak hirdetni. A februárban induló képzésekre vonatkozó keresztféléves felvételi eljárás tudnivalóit a megelőző év október közepén megjelenő felvételi tájékoztató tartalmazza, ekkor indul a jelentkezési időszak. A jelentkezési időszak november közepén zárul, a ponthatárok pedig a következő év január második felében derülnek ki - így a sikeresen felvételizők februárban elkezdhetik az egyetemet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.