Már nem kell sokat várni a felvételi ponthatárokra, július 21-én mindenki megtudja, bekerült-e a kiválasztott egyetemre. De mit csinálhatnak azok, akiknek sikertelen lesz a felvételi? Mutatjuk, mire számíthattok a pótfelvételiben.
Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.
Milyen szakokra lehet jelentkezni?
A pótfelvételin általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg (a hiányszakmáknál lehet állami helyeket is találni), amelyekre csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be.
Bár a részletek természetesen csak a rendes felvételi eljárás után hozzák majd nyilvánosságra, de fontos szabály szokott lenni az is, hogy csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája egy jelentkezési helynek számít). Illetve az is általános kitétel, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakoknál a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételiben meghatározott ponthatárnál, amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették.
A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
