Totál káosz volt a felvételi? Idén is lesz pótfelvételi, ha nem sikerült elsőre

Már nem kell sokat várni a felvételi ponthatárokra, július 21-én mindenki megtudja, bekerült-e a kiválasztott egyetemre. De mit csinálhatnak azok, akiknek sikertelen lesz a felvételi? Mutatjuk, mire számíthattok a pótfelvételiben.

  • Eduline

Tavaly július 22-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható.

Milyen szakokra lehet jelentkezni?

A pótfelvételin általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg (a hiányszakmáknál lehet állami helyeket is találni), amelyekre csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be.

Bár a részletek természetesen csak a rendes felvételi eljárás után hozzák majd nyilvánosságra, de fontos szabály szokott lenni az is, hogy csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája egy jelentkezési helynek számít). Illetve az is általános kitétel, hogy pótfelvételiben meghirdetett szakoknál a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételiben meghatározott ponthatárnál, amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.