Emelt szintű érettségi kell a felvételihez, de azért vannak kivételek

Vannak olyan képzések, ahová emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, és a diplomásoknak sem kell újra nekifutniuk az érettséginek.

  • Bezzeg Hanna

Az egyetemi-főiskolai felvételihez legalább egy emelt szintű érettségi kell - ez az alapszabály. Ez lehet az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt érettségi, de akár a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsgatárgy is, sőt a feltételt felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával és emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgával is teljesíthetitek.

Jó hír, hogy akkor is jelentkezhettek a felsőoktatásban, ha emelt érettségitek nincs, viszont legalább alapszakos diplomátok van, esetleg felsőoktatási szakképzést igazoló oklevéllel rendelkeztek.

Vannak olyan képzések is - mint az edző és szakoktató alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - , ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, így ezeken sem elvárás az emelt szintű érettségi.

Vannak olyan képzési területek, ahová bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel rendelkeztek, míg egyes képzések előre meghatározott tárgyakat fogadnak el - ezek részleteiről ide kattintva ovlashattok.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.