Vannak olyan képzések, ahová emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, és a diplomásoknak sem kell újra nekifutniuk az érettséginek.
Az egyetemi-főiskolai felvételihez legalább egy emelt szintű érettségi kell - ez az alapszabály. Ez lehet az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt érettségi, de akár a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsgatárgy is, sőt a feltételt felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával és emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgával is teljesíthetitek.
Jó hír, hogy akkor is jelentkezhettek a felsőoktatásban, ha emelt érettségitek nincs, viszont legalább alapszakos diplomátok van, esetleg felsőoktatási szakképzést igazoló oklevéllel rendelkeztek.
Vannak olyan képzések is - mint az edző és szakoktató alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - , ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, így ezeken sem elvárás az emelt szintű érettségi.
Vannak olyan képzési területek, ahová bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel rendelkeztek, míg egyes képzések előre meghatározott tárgyakat fogadnak el - ezek részleteiről ide kattintva ovlashattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
