„Összeségében jó volt, de nem tudom, a számolás milyen lesz” – mondta egy vidéki gimnázium végzőse az Eduline-nak a mai bioszvizsgáról. Ő emelt szinten érettségizett, így 240 percet kapott a feladatsorra, az időt ki is használta. Az előkerülő témák között szerinte sok idegrendszerrel kapcsolatos kérdés volt, illetve a számolási feladatban volt egy olyan kérdés, amely meglepő volt, hiszen fizikai számolás is volt benne.
Ezt a feladatot Nóra, a győri Révai végzőse is kiemelte: „ilyen témákra készültünk, mozgásos mechatronikai feladat azonban szokatlan volt - benne van ugyan a követelményben, de sose csináltunk ilyet, és fizikából se vagyok jó” – mondta. „Kihasználtam a vizsga minden percét, kellett is rá az idő.
Összességében elgondolkodtató és összetett feladatok voltak a mai vizsgában - emelt szinthez ez oké” – foglalta össze a mai tapasztalatait.
A győri végzős azt is elmondta, az esszé „ajándék volt”, nagyon örült az embertannak: a veseműködés volt a középpontban, szerinte ez könnyű volt.
|
| Összességében az emelt szintű biológia, kémia és fizika ismeretek jó alapot adnak az egyetemre – mondta az Eduline-nak a biológiaérettségi után a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának docense, aki azt is hozzátette: az, hogy valaki jól halad-e majd a tantárgyaival, elsősorban a szakmai érdeklődésen és a szorgalmon múlik.Egy orvosi vagy fogorvosi képzés első évében biológiából arra kell számítani, hogy elsősorban sejt, illetve molekuláris szinten zajlik az orvosi tevékenység szempontjából fontos részletek megbeszélése – emelte ki Ifj. Dr. Sétáló György, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének és Központi Elektronmikroszkópos Laboratóriumának egyetemi docense. Előny, ha valakinek megvannak a kémiai alapismeretei, de a fizika is előkerül, például a különféle vizsgálati módszerekkel kapcsolatban, amelyeknek az alapos ismerete nélkül nem lehet megfelelően értelmezni a vizsgálati eredményeket. „A matematika egyre növekvő térhódítására is felhívnám a figyelmet, gondolva akár a kísérleti eredmények kiértékelésére statisztikai módszerekkel, vagy ha kicsit ennél tovább akarunk menni, akkor említhetjük a kombinatorikát, a „big data” jelenséget, vagy akár a hálózatelméleteket is” – teszi hozzá Sétáló György, aki szerint utóbbiakban persze nem feltétlen az elsős, egyetemi biológia kötelező tananyag megtanulása közben fog elmélyülni az ember, de a kutatómunkának (akár a Tudományos Diákkör (TDK) keretében) ez ma már megkerülhetetlen része, „onnan pedig egyre több minden kerül át aztán a közvetlen orvosi gyakorlatba is”.Nyári „unaloműzőnek” a biológiai információáramlásban fontos szerepet játszó makromolekulák (DNS, RNS és fehérjék) mellett a sejt többi alkotóeleme (lipidek és szénhidrátok) kémiájának átismétlése, az ezekben előforduló főbb kötéstípusok kialakulása, vagy éppen felbomlása talán a legfontosabb, ezeknek az alaposabb ismerete mindenképp megkönnyíti a biológiai tanulmányok megkezdését az egyetemen – javasolja a leendő fogorvos- és orvostanhallgatóknak az egyetemi docens. |
A mai vizsgáról folyamatosan frissülő tartalmainkat itt olvashatjátok el.
Hamarosan pedig indul a mai nap második vizsgája: délután társadalomismeretből érettségiznek a diákok.
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
