Középszintű töriérettségi 2021: feladdatípusok és pontozási szabályok

A középszintű töriérettségin az írásbelire 180 percetek lesz és maximum 100 pontot szerezhettek. A szóbelik idén is elmaradnak, de van néhány kivétel.

  • Tóth Alexandra

Milyen feladatokból áll az írásbeli?

A középszintű írásbelin két feladatsort kaptok, de ti dönthetitek el, milyen sorrendben oldjátok meg őket. 50 pontot kaphattok a 12 egyszerű, rövid választ igénylő feladatra, amelyekben egy forrást (szöveg, kép, diagram stb.) kell értelmeznetek.

A szöveges (kifejtendő) feladatokkal szintén 50 pontot szerezhettek. Ebben a feladatsorban két rövid (100-130 szó), egyetemes történelemre vonatkozó feladat, illetve két hosszú (210-260 szó), magyar történelemre vonatkozó feladat szerepel, amelyek közül egyet-egyet kell választanotok, méghozzá úgy, hogy az egyik feladat az 1849 előtti, a másik pedig az 1849 utáni korszakokra vonatkozzon.

Kik szóbelizhetnek idén?

Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette a részleteket.

Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Ez tehát azt jelenti, hogy általános esetben nem kell majd szóbeliznetek töriből. Az idei érettségire vonatkozó szabályokról itt olvashattok részletesebben.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.