Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Azoknak a végzősöknek, akik már a tavalyi évük második felét is távoktatásban töltötték, a május közeledtével egyre nagyobb szitokszó lesz az "érettségi felkészülés". Mi lesz azokkal, akik a távoktatás miatt úgy érzik, magukra maradtak. Egyáltalán milyen alternatívák vannak az érettségi felkészülésre a távoktatás alatt?
Ha nem tanítanak meg valamit, amit meg kéne érteni, azt marha nehéz könyvből egyedül feldolgozni
- mondta a jelenlegi helyzetet összegezve egy vidéki elitgimnázium diája. Az érettségi előtt állóknak most különösen nehéz a távoktatás, hiszem már a tizenegyedik évfolyam második félévét is „karanténban töltötték”. Náluk a diákok többségének még mindig akadnak homályos foltok az előző félév tananyagában is, bár hozzátette: „a lemaradásnak nincs jelentőségé, mert tavasszal amúgy sem volt rendes oktatás. Igazából rajtunk múlt, hogy megtanuljuk-e. Én megtanultam, de ez nem a tanárokon múlt”. Ami az érettségi tárgyakat érinti az Eduline-nak nyilatkozó végzős azt mondta:
matekból össze-vissza kapjuk a feladatokat, de azoknak a nagy része is csak ismétlés vagy érettségi feladatsor, nem igazán tanulunk újat. Töriből csak felteszik az anyagot a Google Classroomba, a dogák pedig továbbra is Redmentán vannak, úgyhogy az lényegében csoportmunka. Magyarból is csak a tanulnivalót kapjuk meg, meg egy érettségiből írtunk dolgozatot. Nyelvtanból elkezdtük kidolgozni a tételeket, de igazából az is önálló munka volt.
Az egyébként kitűnő tanuló azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy a távoktatás annyira személytelen lett, hogy a lelkesedés is elfogyott. „Ha valamit nem értek, akkor rágooglizok vagy a többiektől kérdezek. Nekem annyira arc nélküli ez az egész, hogy mindentől elmegy a kedvem, mire odajutok, hogy a tanártól kérdezzek.”
Hozzátette azt is, náluk még az őszi időszakban is nehézséget okoz az, hogy nincs egységesített online felület az iskolában, vagy ha mégis megegyeznek valamiben, akkor kiderül, hogy a tanárok egy része nem tudja használni az új alkalmazásokat, mert korábban nem azon dolgozott. „Van, aki a Classroomba tölti fel, van aki Facebookon, van aki emailt ír” - mondta. Így nehéz napi szinten megjegyezni, mit mikorra kell leadni és hol kell visszaküldeni.
Mi van a fakultációkkal és az emelt szintű érettségikel?
A november 11-én távoktatásra átállt gimnáziumokban arra nincsen központi szabályozás, hogy az érettségi felkészítést hogyan kell, vagy érdemes megoldani. Az általunk megkérdezett diákok azt mondták, náluk vannak olyan órák, amiket személyesen, hetente egy-két órában „konzultáció” néven az iskolában tartanak. De gyikük hozzátette: ő eddig csak angol, kémia és biológia konzultáción volt, a többi órából és felvételihez elengedhetetlen órából eddig nem szerveztek személyes órákat.
Hasonló rendszerről számolt be Edényi László, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója is. Náluk szintén konzultáció keretében – figyelve arra, hogy az órarendi órákkal ne ütközzön – tartanak személyes felkészítésket. Az igazgató elmondása szerint azonban minden évfolyamon meglátszanak a tavaszi távoktatás hatásai és az esetleges lemaradások. Az érettségi előtt álló évfolyam bár lelkes, az online oktatás nem minden esetben kielégítő.
A távoktatás során az a probléma, hogy nincsenek előttünk a tanulók, így nem látjuk a szemükben, hogy értik-e a tananyagot
- tette hozzá Edényi László. Szerinte nem kizárt, hogy a jövőben több személyes konzultációt is tartanak majd a végzősöknek.
Azonban a tanulás, tételkidolgozás és érettségi felkészülés mellett más feladatokkal is meg kell birkózniuk a diákoknak az utolsó éven. Decemberben ugyanis indul a felvételi, amiben minden évben nagy szerepe van az iskoláknak, tanároknak ezen belül konkrétan az osztályfőnöki óráknak. Ezek azonban a távoktatás alatt vagy elvesztek, vagy átalakultak és sokszor egyáltalán nem tudják betölteni azt a szerepet, amit az utolsó évben kéne.
Az ofői arról szól, mi lesz a szalagavatón. Nem is lesz szalagavató! Beszéltünk a táncról, a bankettről, a ruhákról és az osztálytablóról is, de arról egy szó sem esik, hogy ki hova megy tovább, vagy hogyan kell majd egyetemre jelentkezni
- mondta egy vidéki végzős. Hozzátette, személy szerint nagyon tart attól, hogy nem kapnak majd elég információt a felvételihez. „Szomorú, hogy amit most tudok, azt vagy ismerősöktől, vagy a netről szedtem össze.”
Edényi László is kiemelte, az osztályfőnöki óra nem csak a felvételi miatt, hanem az iskolai mindennapok miatt is nagyon fontos. „Nálunk is igyekszünk úgy szervezni ezeket az órákat, hogy a diákok érezzék a támogatást. Az osztályfőnököknek most az is feladata lett, hogy tartsák a lelket a diákokban és elmondják, hogy ez csak egy átmeneti helyzet.”
2021 és a felvételizők: kik mentesülnek a kötelező emelt szint alól?
2021-ben is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek. A kivétel azonban erősíti a szabályt - azt mondják -, úgyhogy összeszedtük a következő felvételi szezon kivételeit.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.