Milyen ponthatárokat húztak tavaly a pedagógusképzéseken?

Gyógypedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő, vagy valamilyen másik pedagógusképzésre jelentkeztetek? Akkor a következő táblázatot érdemes megnéznetek, ugyanis összegyűjtöttük az idei jelentkezők, a tavalyi jelentkezők és felvettek számát, illetve néhány felsőoktatási intézmény tavalyi ponthatárait.

  • Eduline

Idén a legtöbben a pedagógusképzések közül a gyógypedagógia szakra jelentkeztek - összesen 2713-an. Éppen ezért talán nem is meglepő, hogy a tavalyi felvételin is ezen a pedagógusképzésen volt a legmagasabb a ponthatár, az ELTE-n például majdnem 400 pontot kellett gyűjteniük a jelentkezőknek. De a többi szakra már jóval kevesebb pont is elég volt - egyes felsőoktatási intézményekbe már a minimumponthatárral (280 pont) is be lehetett kerülni. A részleteket megtaláljátok a következő táblázatban:

SzakJelentkező

(2020)
Jelentkezők/

felvettek (2019)
Ponthatár

2019
gyógypedagógia27133850/1828ELTE: 391

DE: 310

EKE: 311
óvodapedagógus22924803/1802PTE: 290

SOE: 280

KE: 286
tanító15113116/1030SZTE: 282

NYE: 280

ELTE: 280
csecsemő- és kisgyermeknevelő11062782/710DE: 280

KE: 288

KRE: 282
konduktor219258/84SE: 305

A 2020-as felvételin a legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi képzések. Kíváncsiak vagytok, hogy pontosan hányan jelentkeztek ilyen szakokra és milyen ponthatárokat húztak tavaly? Itt megnézhetitek őket. A bölcsészettudományi képzésekre vonatkozó idei és tavalyi számokat itt, a műszaki képzésekkel kapcsolatos összefoglalónkat pedig itt nézhetitek meg.

Miért jelentkeznek ilyen kevesen a felsőoktatásba?

Évről évre csökken felvételizők száma, egyre többen választják a munkát a hallgatói évek helyet. Mi lehet az oka, hogy kevesebben tanulnak tovább?

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.