Évről évre csökken felvételizők száma, egyre többen választják a munkát a hallgatói évek helyet. Mi lehet az oka, hogy kevesebben tanulnak tovább?
Az idei jelentkezőszám az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin. 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban.
Mindössze 91 ezren jelentkeztek idén felsőoktatásba. Ez a szám nem csak a tavalyi adatokhoz képest alacsony (2019-ben 112 ezer felvételiző volt), hanem a 2010-11-es (140 ezer) és a 2002 és 2004 (160 ezer) számokhoz képest is.
Mivel a felvételi eljárás nagyon különböző minden országban, még az Európai Unión belül is, így nehéz nemzetközi összehasonlítást végezni, de a brit és a svéd központi jelentkezési statisztikákkal kapcsolatos tapasztalatok talán megmagyarázzák az itthoni folyamatok egy részét is – olvasható a G7 oldalán.
Svédországban 2015-ben esett vissza jelentősen a felvételi jelentkezések száma, míg az Egyesült Királyságban 2017-ben történt hasonló. Egy svéd elemzés szerint talán a kedvező munkaerőpiaci helyzet állt a visszaesés mögött, és ugyanígy vélekedtek a brit egyetemi felvételit szervező UCAS szakértői a saját helyzetükről – írják.
A javuló bérek miatt egyre több végzős diák választotta a munkát a felvételi helyett, ez leginkább az idősebb korcsoportokban volt jellemző. A svédeknél és a briteknél ez a helyzet csak átmeneti volt, 2-3 évig tartott. Úgy vélik, hogy a jelenség a magyar jelentkezések váratlan csökkenésében is szerepet játszhat, de nálunk fontos tényező a demográfia és az az oktatás - és szociálpolitika is.
Magyarországon a 20-24 évesek felsőoktatásban való részvétele elmarad az uniós átlagtól. A magyar diákok körében ez az arány 26 százalék volt 2018-ban, miközben az EU-tagállamok átlaga 35 százalék volt. A tendencia további csökkenéseket mutat, hiába jár a diploma előnyökkel az álláskeresésnél.
Egy tavalyi tanulmány szerint az alapszakos diplomások átlagosan 130-140 százalékos körüli kereseti hozamot értek el a 36 évnél fiatalabb korosztályban a legfeljebb általános iskolai végzettségű dolgozókhoz képest, míg a mesterszakot befejezők 200-220 százalékos bérelőnyre tettek szert 2003 és 2016 között. Bár elmondható, hogy a diplomások nagy része túlképzett volt az állásához képest, de a felsőfokú végzettség bérprémiuma még azokban a munkakörökben is jelentős, amelyek betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a diploma megléte.
A Közgazdaságtudományi Intézet kutatóinak felmérése szerint a 2010-es évek elején általánosabb volt a gazdaságban a képzettséggel kapcsolatos követelmények növekedése, mint a végzettségre vonatkozó elvárások mérséklődése. Kertesi Gábor és Köllő János eredményei szerint már a kilencvenes években is jellemzők voltak a növekvő elvárások. Több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon, mint az új felsőfokú állások száma, az iskolázottsággal kapcsolatos elvárások növekedése miatt mégsem alakult ki diplomás munkanélküliség.
Az derül ki az oktatáskutatók eredményeiből, hogy nem jelentene gondot a felsőoktatásban a résztvevők körének bővítése.
„Mi leszek, ha nagy leszek?" - mit tanultok majd a népszerű szakokon
A legnépszerűbb szakok valamelyikére szeretnétek bekerülni? Megnéztük, hogy mit találunk az idei 3 legnépszerűbb szak leírásában, vagyis mit kell tudnotok az alapképzésről az adott szakon.
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
