"Jelenleg a tanárok harmada vállalta a felügyeletet az érettségin"

Izgalmas a helyzet az idei érettségi körül. A vizsgák speciális megszervezése miatt, az oktatási szakszervezetek szerint a felügyelőtanárok helyzete is sok helyen kérdőjeles. Az Eduline által megkérdezett tanárok szerint azonban van elég felügyelő az érettségikhez.

  • Csik Veronika

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) úgy tudja, hogy már általános iskolai tanárokat toboroznak a május 4-ei érettségi lebonyolítására. A szakszervezet szerint nemrég levelet kaptak az általános iskolai igazgatók, hogy gyűjtsék össze a 50 év alatti, érettségin felügyeletet vállaló pedagógusok névsorát, de jelezzék a nemleges válaszokat is.

A PDSZ szerint ebből is látható, hogy előfordulhat, nem lesz elég felügyelőtanár az érettségin, nemcsak azért, mert több tanárra van szükség a normális érettségi menetéhez képest, hanem azért is, mert sokan vannak a 60 év körüli, a járvány tekintetében veszélyeztetett tanárok. A hozzájuk érkezett visszajelzésekből tudják, hogy voltak, akik kérték, hogy idős szüleik ápolása, krónikus betegség, vagy más veszélyeztető tényező miatt ne osszák be őket felügyeletre, illetve éltek azzal a munkavállalói joggal, hogy szabadságot kértek az érettségi napjaira a veszély elkerülése érdekében.

Maruzsa Zoltán is beszállna felügyelőnek az érettségi alatt

A középszintű érettségi vizsgák megszervezésével kapcsolatban minden intézmény tájékoztatót kapott a minisztériumtól.

"Jelenleg a tanárok harmada vállalta a felügyeletet az érettségin" - mesélte az Eduline-nak egy budapesti középiskola igazgatója. Hozzátette, így lebonyolítható a termenként 10 diákos érettségi is, mert van elég felügyelőtanár. Persze azoknak, akik bevállalják az idei felügyeletet, sokkal több dolguk lesz - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy milyen lenne az érettségi, ha külsős pedagógusok segítségét kéne kérni, az igazagató azt mondta: nem lenne szerencsés megoldás. Szerinte a diákoknak egy önmagában stresszes helyzetben egy idegen - nem az iskolában tanító - tanár jelenléte plusz stresszfaktor lenne.

Az iskolában többen védett korban vannak és olyanok is akadtak, akiknek a családjában van kisgyerek vagy idős rokon, ezért nemet mondtak az idei érettségifelügyeletre - emlete ki az iskolaigazgató.

Egy vidéki középiskola tanára szintén arról számolt be, náluk a közel 100 fős tanári karból körülbelül 70-en vállalnak érettségi felügyeletet, így náluk is megoldott a kérdés. Az 65 éven felüli tanároknak különösebben indokolia sem kellett a döntést - tette hozzá.

Biztonság és maszkok

Maruzsa Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, a biztonsági intézkedésekre is fontos figyelni az idei vizsgákon. Az előre meghatározott maximális 10 diák azt jelenti, ennél több nem, viszont kevesebb lehet egy teremben. Azonban ha ennél kevesebb diákszámot jelentettek volna be, az több felügyelőtanárt érintett volna, ezért határozták meg a diákszámot termenként maximálisan 10 főben.

A másfélméteres távolságtartással kapcsolatban azt mondta az államtitkár: ahol erre lehetőség van, ennél nagyobb távolságra is ülhetnek a diákok egymástól. Azt is elmondta, az iskolák környékén rendőri felügyelet lesz, hogy elkerüljék a csoportosulásokat. Bár kérdésként érkezett, az államtitkár elmondta, nem lesz kötelező a maszkviselés.

Az általunk megkérdezett iskolaigazgató elmondta, a kormányhivatal és a tankerület biztosítani fogja a maszkokat, kesztyűket és fertőtlenítőket a tanároknak és a diákoknak. Azt is kiemelte, hogy az Oktatási Hivatal jelenlegi álláspontja szerint az elkészült érettsgikre is különös szabályokat kell alkalmazni a vírus terjedésének megelőzése miatt, ezért idén a begyűjtött dolgozatok egy napot pihennek majd egy arra kijelölt helyen, mielőtt a tanároknak kiosztják őket a javításra vagy az emelt szintűeket továbbküldik a központba.

A 65 év feletti tanárokra is számítanak az érettségiken

Az érettségin a 65 év feletti tanárok is részt vehetnek a vizsgáztatásban és a május 4-ei időpont változtatásának jelenleg nincs kijelölt határideje.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.