Az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Abban az esetben, ha ezt nem teljesítitek, nem kezdhetitek meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgát.
Akkor is kell teljesíteni a közösségi szolgálatot, ha előrehozott érettségi vizsgára készültök?
A törvény szerint azoknak kell teljesíteni a kötelező 50 óra közösségi szolgálatot, akik a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban kezdik meg az érettségit. Tehát ha előrehozott érettségi vizsgára készültök, akkor a középiskolai tanulmányaitokat még nem fejezitek be, így nem kell teljesítenetek a kötelező 50 óra közösségi szolgálatot. Az utolsó középiskolai évfolyam végégig azonban teljesíteni kell az előírásokat.
Mi a helyzet azokkal a tanulókkal, akik év végén megbuktak, nekik teljesíteni kell a kötelező közösségi szolgálatot?
A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ha 12. évfolyamos rendes érettségi vizsgára jelentkeztetek és a tanítási év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kaptok, akkor az azt jelenti, hogy nem végeztetétek el a középiskolát, így csak előrehozott érettségit tehettek. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének pedig nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálatot akkor is teljesítenetek kell, ha már van érettségi bizonyítványotok, de most újra szeretnétek érettségizni?
Ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, akkor rátok ez a rendelkezés nem vonatkozik. Erről korábban itt írtunk.
Ennyi pluszpontot kaphattok a felvételin összesen: versenyek és vizsgák
Hogyan számolják a többletpontjaitokat a felvételin, ha egyszerre szerzitek meg az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontot, emellett pedig más - akár több, mint 50 pontnak megfelelő - pluszt is kapnátok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
