Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre 2020-tól már csak az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Ezt a szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). A gyakorlai vizsgákról itt olvashattok el mindnet.

De mi számít felsőfokú végzettségnek?

A Felvi fogalomtára alapján a felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Akkor mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel és az OKJ-s képzéssel?

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítható felvételi pontszám úgy, mint a diploma alapján, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget igazoló oklevélnek, kizárólag szakképzettséget igazol. Az ilyen képzésben szerzett oklevél után viszont – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén – többletpontot kaphattok.

Az elvégzett OKJ-s képzésekből szintén nem számítható felvételi pontszám. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén viszont szintén többletpontot kaphattok. Mivel a fent említett két oklevél egyike sem számít felsőfokú végzettségnek így az emelt szintű érettségit nem váltják ki. A szakirányú továbbkézésről bővebben itt olvashattok.